E blogbejegyzés írása közben tudtam meg, hogy a Földön 5 óceán van. Én még úgy tanultam, hogy négy óceánunk van: Csendes-óceán, Atlanti-óceán, Indiai-óceán, Jeges-tenger. Mi ez az ötödik, Déli-óceán?
Sok éven át csak 4 óceán volt hivatalosan elismert, majd 2000 tavaszán a Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet (International Hydrographic Organization) létrehozta a Déli-óceánt, és meghatározta annak határait: a 60. szélességi kör és az Antarktisz közötti vízgyűrű tartozik ide. Mint most megtudtam, ez az ötödik óceán (angolul: Southern Ocean) már nagyon régóta elterjedt volt a hajósok körében.
A Melbourne - Great Ocean Road - Melbourne út összesen körülbelül 800 km volt. Hétvégén reggel, 7 órakor indultunk útnak és éjfél volt, mire visszaértünk Melbourne-be.
És itt a világítótorony:
A munkások nem csak az utat építették fel, mert a wikipedia szerint itt található a világ legnagyobb háborús emlékműve is. Sokat gondolkoztam, hogy hol lehetett ez a nagy emlékmű, amit az út során elmulasztottunk megnézni, de magamtól nem jöttem rá. Maga a Great Ocean Road az emlékmű :-) A bejáratnál ezt egy tábla is jelzi,amit le is fényképeztük:
Maga az út egy nagyon népszerű turista attrakció ebben a régióban. Nagyon sok szép, sziklás óceánpart van errefelé, és ráadásnak még itt vannak a 12 Apostol nevű mészkőképződmények is.
Hivatalosan 1922. március 18-án adták át az út első szakaszát, amely az Eastern View-től Lorne-ig tartott. Lorne egy szép nyugis, kicsi városka csupa időmilliomos emberrel, akik sehová nem sietnek, csak nyugisan éldegélnek itt. Lorne-ben van egy szép kis gyaloghíd amely az Erskine folyón vezet át (ezt a képet nem mi készítettük):
Lorne város a Louttit Bay mellett van. Itt nem hullámzik olyan nagyon az óceán, ezért aztán itt van egy jó nagy strand is a városközpontban:
A strand távolról:
A város szélén felépítettek egy jó hosszú stéget, aminek a segítségével száraz lábbal jó mélyen be lehet sétálni az öbölbe. A stéány végén halászgatnak, horgászgatnak és búvárkodnak az emberek:
Azonban ezután, 1922. május 10-étől ismét lezárták az utat, hogy folytathassák a további útépítést. December 21-én újra ünnepeltek egyet az ausztrálok, és megnyitották ismét az útszakaszt :-) Hogy az építési költségek megtérüljenek, útdíjat vezettek be: a fizetendő díj két shilling volt a motorosnak és az autósoknak és 10 shilling az olyan lovaskocsiknak, amiket több mint két ló húzott.
1932 novemberében készült el a Lorne és az Apollo Bay közötti rész. Apollo Bay-ben nincsen semmi különös látnivaló, csak a szokásos óceánpart és a strand:
Apollo Bay belvárosa is szép, tiszta, napos és nyugis helynek tűnik:
Kriszti és Kata, a lakótársaink (háttérben Kriszti autója):
És egy tábla, ami mutatja, hogy melyik város milyen messze van Lorne-tól:
A következő blogbejegyzésben fogom folytatni a Great Ocean Road-i beszámolót. A második részben a The Twelve Apostles, a szabadban szaladgáló kenguruk és a fákon pihenő és üvöltöző koalák és kígyók lesznek. Meg a szokásos képek a csodaszép strandokról :-)
Opel, sosem kop el. :)
VálaszTörlésEzt itt Holden Commodore-nak hívják :-)
VálaszTörléshttp://www.holden.com.au/vehicles/commodore
Én voltam ugyan itt 2 éve. Most tudtam meg az írásodból, hogy a világ legnagyobb háborús emlékműjénél jártam. Jó volt olvasni az élménybeszámolódat! :—)
VálaszTörlésKoszi a kommentet!
VálaszTörlés