A húsvét az egyik legfontosabb ünnep a keresztények számára, ennek köszönhetően Magyarországon is számos szokás, hagyomány alakult ki és maradt fenn ezzel kapcsolatban. Húsvétvasárnap inkább az egyházi szertartásokhoz szorosabban kötődő szokások és hiedelmek dominálnak, az ünnep másnapján pedig a népszokásoké és a családi vendégségeké a főszerep. Húsvét Magyarországon az év egyik legfontosabb vallási ünnepe, amely alkalmával Jézus Krisztus feltámadására emlékeznek meg. Ennek tiszteletére szerte az országban szentmiséket és istentiszteleteket tartanak, amelyek általában körmenettel zárulnak.
A húsvéti ünnepkör a farsang utáni negyvennapos nagyböjttel kezdődik, amelynek mélypontja a nagypéntek, Jézus szenvedéseink és kereszthalálának az emléknapja. Ausztráliában a péntek és a hétfő munkaszüneti nap, nem kell ilyenkor munkába menni.
A negyvennapos böjt után az emberek teli kosarakkal indultak meg a templomok felé, hogy az abban vitt sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát már megszentelve, megáldva fogyaszthassák el este a húsvétvasárnapi ünnepi asztal körül ülve.
Húsvéthétfő a magyarok lakta területeken a locsolkodás napja. A szokás eredete a régi időkbe nyúlik vissza, alapja pedig a a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik, modern formában pedig többé-kevésbé a mai napig megmaradt. A locsolás után a fiúk a régi időkben tojást, szalonnát vagy festett tojást kaptak cserébe. A technika fejlődésével a festett tojás helyébe a csokoládéból készült tojás vagy nyuszi figura lépett és sok esetben a tojás mellé aprópénz is jár a locsolkodónak :-)
Az Ausztráliában élő keresztények is természetesen megünneplik a Húsvétot. A tojáselrejtés nagy divat errefelé is, de a locsolkodást itt nem ismerik. A templomi szertartásokra is sokan elmennek. Mindenki próbálja kihasználni a négynapos ünnepet, és ilyenkor kiürül a város. Elutaznak vidékre a rokonokhoz és ott töltik együtt a Húsvétot.
A
zsidók most ünneplik a pészah-ot. Idén április 8-án kezdődött el a ez a
nyolcnapos ünnep. Például egyik vallásos ismerősöm egy hét
szabadságot vett ki erre az alkalomra.
Az ázsiai ismerőseink ebből az egész húsvéti ünnepből semmit nem értenek, és ők annak örülnek, hogy nem kell iskolába / munkába menni pénteken és hétfőn. Ők máskor, mást ünnepelnek.
Mi egy Yarra Valley-i bortúrával ünnepeltük meg a Húsvétot. Melbourne-től kevesebb, mint 1 órányi autóútra található a Yarra folyó völgye, amely klímájának köszönhetően kiválóan alkalmas szőlőtermesztésre és borkészítésre, különös tekintettel a chardonnay-re, a pinot noir-ra és pezsgőborra. Összesen 2 500 hektárnyi terület van beültetve szőlővel és nagyjából 150 szőlészet található itt:
Egy jobb borászat, ahol mi most nem jártunk így néz ki a Yarra Valley-ben:
Itt ne úgy képzeljétek el a borászatokat, mint Egerben vagy Villányban. Autó nélkül szinte esélytelen eljutni egyik helyről a másikra, mert a pincésztek egymástól 15-20 perces autókázásra vannak. Így tehát egy társaságból vagy feláldozza valaki magát, és 100 ml-nél nem iszik többet (ennyit lehet inni úgy, hogy a rendőr ne vegye el a jogosítványt), vagy befizetnek egy túrára. Mi úgy döntöttünk, hogy nem bérelünk autót, mert egyikünk sem akart kimaradni a borkóstolóból, ezért csak a második opció maradt. Potom 135 dollárért (húsvéti 'akciós' ár) reggel 10-től (ekkor nyitnak a borászatok és az üzletek) délután 5-ig (5-kor itt minden bezár) ihattuk néhány pohárka bort egy ebéddel megfejelve. Ebbe az időbe még belefért egy sajt-, egy sör- és egy csokoládékóstolás is. Szerencsére az árban nem volt meghatározva, hogy mennyi bort lehet meginni, és a kiszolgálók sem voltak fukarok, bár egyszerre csak igen keveset töltöttek a poharakba. Bár olyan sem volt, hogy ránk akartak volna tukmálni valamit, mindig kérni kellett, ha meg akartuk kóstolni a következő fajta bort.
9 óra körül indultunk Melbourne-ből, összesen 13-an választottuk Húsvét vasárnapját borkóstolásra. Egy kisbuszban vitt le minket egy jófej sofőr, aki igyekezett nekünk minden infót megadni a nappal kapcsolatban. Útitársaink angolok, írek és ausztrálok voltak. A napot a Yering Farmon kezdtük. Itt a könnyű fehérbortól a komolyabb vörösborig szerintem kb. nyolcfajta bort kóstoltunk meg.
A Yering Farm borozója, ahol mi is jártunk így néz ki:
Itt még mindig keresik Robin Hood ausztrál megfelelőjét, a hírhedt Ned Kelly-t:
Jövőre pedig ez a fotó is kint lesz Ned Kelly mellett :-)
Ezután a híres francia pezsgőmárka, a Moët & Chandon ausztrál leánycégének (Domain Chandon) pezsgőborait és borait volt szerencsénk megízlelni. Itt is legalább hatfajta italt kóstoltunk meg, amelyek nagyon tetszettek Katának. Nekem kevésbé ízlettek ezek a buborékos pezsgőszerű fehérborok. A bor szerintem ne legyen buborékos :-) A vörösboruk viszont egész jó volt.
Itt készülnek a Chandon borok és pezsgők:
Ekkor már lassan ebédidő volt, úgyhogy továbbmentünk egy másik borászatba (Rochford), ahol szintén végigkóstolhattunk többfajta bort, majd jött az ebéd, ami nem volt kiadós, de finom volt. Az itteni borkóstolás egy puccosabb "borospincében" volt, ahol minden bor mellé eligazítást is kaptunk. Nekem személy szerint a magyar borospincék jobban tetszenek, mint ez a puccos, parkettás kis szoba:
A szőlőbirtok:
Ebéd után átmentünk az utolsó pincébe, amely a kísérőnk állítása szerint Vilmos herceg és Katalin hercegnő esküvőjére is szállított borokat. Mire a Coombe Farmra érkeztünk az útitársaink már igen vidám hangulatban voltak, úgyhogy volt éneklés is az autóban :-)
A négy borászat után egy kis sörfőzde következett (White Rabbit Brewery), de őszintén szólva nekem ezek a sörök nem jöttek be, de az egyik angol lánynak nagyon ízlettek. Itt is megízlelhettünk kb. hat-hétfajta sört.
A White Rabbit sörök és a csaposunk:
A pub belülről:
A nap lezárásaként a csokimanufaktúra (Yarra Valley Chocolaterie) következett. Itt háromféle csokit kóstolhattunk meg. Nehéz volt megállni, hogy ne vegyek magamnak sok-sok csokit :-) Természetesen az árak nem evilágiak voltak, de azért Katát megleptem néhány bonbonnal. A csokigyárt a csokibolttól egy nagy üvegfal válaszotta el. Ezen keresztül meg lehetett nézegetni, hogyan készülnek a drága finomságok. A boltban mindenféle csoki volt: piros csokoládé, zöld csokoládé, golflabda csokoládé, kocka csokoládé, lencse alakú csokoládé... Pont, mint a Pom Pom meséiben :-)
Ezek itt pedig a drága csokoládék. Ha egyesével akarjuk megvenni a bonbonokat akkor darabjáért 1,8 - 4 dollárt kell fizetni. Na ez is a rip-off (lehúzás) kategória :-)
Katának ezt hozta a nyuszi:
Utunk során azt is megtanultuk az auzstrál házaspártól, hogy ők még a Cabernet Sauvignon szót sem akarják kimondani, mert szerintük ez túl hosszú. Ők "cabsav"-nak hívják ezt a borfajtát. Igyekeznek minden szót lerövidíteni, afternoon helyett avo-t használnak, Tazmánia helyett meg Tazzie-t mondana.
Ezután már csak a hazaút maradt, ami az angolok és az írek jókedvének köszönhetően vidám telt el :-)
Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése