Hétköznapok

Sziasztok!

Régen nem írtunk már ide, mert mostanában nagyon sok a tennivalónk. Amikor Budapesten dolgoztunk, fele ennyi dolgot kellett csinálni egy nap.

Nagyon sok időt töltünk el az iskolában és az otthoni tanulással. A házi feladat elkészítése és az otthoni gyakorlás is sok időt visz el. Aztán az utazással is elmegy napi 2 - 2,5 óra. Azért ezt az időt próbáljuk jól kihasználni: házi feladatot általában a metrón utazva írjuk meg, így aztán otthon ezzel már nem kell foglalkozni (a metró itt nem olyan mint otthon, talán ma sikerül megírnom a közlekedésről is a bejegyzést).

Az angol tanulási módszereimet mostanában megváltoztattam, mert azt vettem észre, hogy azok nem voltak elég hatékonyak. A szavak szótárfüzetből megtanulása soha nem volt az erősségem, és ez most sem a nekem való szótanulási módszer :-) Mostanában egy bugyutának tűnő módszert használok: kis cetlik egyik oldalára felírom az angol szavakat és utazás közben vagy bárhol előhúzok a zsebemből egyet-egyet közülük, és a kihúzott szóval egy-egy mondatot kell megalkotnom magamnak. Ha otthon vagyok, akkor ezt a mondatot egy füzetbe le is írom, majd utána ellenőrzöm, hogy mindent helyesen írtam-e le. Kata ebben sokat segít nekem :-)

A szótanuláshoz mostanában sokat használom a youtube-ot is. Ha az időjárásról tanulunk, akkor meghallgatok pár videót ezerszer egymás után, mindaddig amíg nem értem meg, hogy mi a csodát mondanak. Múltkor a szerelemről, házasságról, érzésekről tanultunk. A sok ismeretlen szót csak úgy tudom megjegyezni, ha megnézek egy-két oktató videót az interneten, amik ezekkel a témákkal foglalkoznak. Persze a szavak 50%-át ezek után is elfelejtem, de legalább a maradék 50% megmarad a fejemben :-) Ezek a videók nekem nagyon hasznosak voltak a love témához. Minden videóban van néhány új szó, kifejezés.

Mostanában azt is csinálom, hogy egy dalt kezdek el hallgatni és megpróbálom leírni a szövegét egy papírra. Persze lehet, hogy 20 perc, mire végzek a dalszöveg írással, mert sokszor kell újra és újra meghallgatnom egy-egy dalrészt, és közben persze szótárazom az ismeretlen szavakat. Ez baromi sok idő, de a végén elkezdek minden szót meghallani a dalban. A filmnézést is ugyanígy csinálom. Kemény meló, főleg az egész napos iskolai marháskodás után.

Szóval a hétköznap délutánjaim ezzel telnek.

A bevásárlás és a kajakészítés is időt vesz igénybe. Péntekenként megyünk piacra, mert ezen a napon délután 5 óráig van nyitva (a többi napon csak 3-ig, és a suli miatt nem érünk oda), és itt a bolti árhoz képest féláron vagy 1/3 áron lehet megvenni mindent.

Délben eszünk egy 10-13 dolláros ebédet a belvárosban (ennyibe kerül itt egy főétel), estére pedig főzünk kaját magunknak otthon. Az itthon főzöttnek finomabb az íze, és olcsóbb is :-) Már sokszor visszasírtam a céges étkezde 800-1000 forintos 3-4 fogásos ebédjét.

Hétvégén kirándulgatni járunk. Ezzel is el vagyunk maradva, mert legalább két bejegyzést kellene írni a legutóbb meglátogatott helyekről.

Aztán persze itt van a blog írás is, ami szintén egész sok időt visz el :-)

És persze nekiálltam az önéletrajzom ausztrál formátumra való átalakításának is, mert lassan el szeretnék kezdeni munkahelyet keresni a helyi PC Klinikában :-) Kezd hiányozni a szakmai munka :-(

A fentiekből is látszik, hogy egész jól beállt a napi rutinunk. Egyelőre jól elvagyunk itt Melbourne-ben, bár Kata gyakran kiakad az időjárás miatt :-)

Szép napot!