BÚÉK

Ez már a második szilveszteri poszt Alicantéból. Magam sem gondoltam volna, hogy ilyen hosszú időt fogunk eltölteni ebben a városban. Mióta is vagyunk itt pontosan?

70 hete illetve 1 év és 4 hónapja.

Ez már elég hosszú idő ahhoz, hogy valamennyire megszokjuk az itteni életet, és megtanuljam azt, hogy mit jelent a "Feliz Navidad", de ahhoz még kevés, hogy teljesen asszimilálódjunk a spanyol életritmushoz. Például a délután 1 óra utáni ebédidőt szerintem soha nem fogom tudni megszokni :-) Mindent egybevéve remekül elvagyunk itt. De akármennyire is jól érezzük magunkat Alicantéban, azt éreztem, hogy a változás szele nemsokára újra elér minket.

Karácsonyi ajándék helyett szeretnék három könyvet olvasásra ajánlani nektek. Mindhárom műszaki könyv. Az első kettő a SCRUM módszertanok összehasonlításával, a harmadik pedig a Java alkalmazások teljesítményével foglalkozik:

Kanban és Scrum mindkettőből a legjobbat - Henrik Kniberg és Mattias Skarin

Kanban vs Scrum - Henrik Kniberg

Java Performance The Definitie Guide - Scott Oaks

Boldog új évet kívánunk minden kedves barátnak,

ismerősnek és olvasónak
Alicantéból ezzel a spanyol karácsonyi dallal:

Tél van

Sziasztok,

Most, hogy elmúlt a veszély és továbbra is ingyenes marad a Világszám, szeretnék megosztani veletek néhány alicantei fotót és a poszt végén egy spanyol nyelvű kiadványt, ami még jól jöhet a jövő évi nyaralás tervezéséhez :-)

Két hete nagyon megváltoztak a dolgok Alicantéban. Október végén egyszerre csak kiürültek a strandok és az utcák, és hazamentek a turisták. A komcsákba már csak itt lakók járnak, a strand is teljesen kiürült és a szórakozóhelyeken is csak spanyol beszédet és zenét lehet hallani. Szeptemberben elment az utolsó közvetlen Alicante - Budapest menetrend szerinti repülőjárat is. Legegyszerűbben és leggyorsabban most talán Madridból lehet 60 és 140 Eur közötti áron (+30 Eur a szupergyors vonat Alicantéból Madridba) Budapestre repülni a Ryanair gépeivel.

Az OAMI-ban elkészült az a szoftvercsomag, amely az Európai Uniós országok nemzeti IP (intellectual property - szellemi tulajdon) irodáinak napi munkáját hivatott támogatni. A szoftvercsomag jó pár webalapú alkalmazást tartalmaz, és a csomag legnagyobb komponensét (BackOffice) a mi csapatunk készítette el:

A szoftvercsomagot az első évben FSP-nek (Future Software Package) hívták, aztán amikor én megérkeztem, akkor már csak Software Package volt a neve :-) A szoftvercsomagról a European Trade Mark and Design Network oldalán lehet olvasni a Software Package név alatt. A projekt végében az volt a legjobb, hogy még meglepetést is kaptam a spanyol kollégáktól:

A BackOffice alkalmazással az OAMI hírlevelének első cikkében és itt is foglalkoznak. Indulhat az új projekt, ami a szoftvercsomag használatba vételéről és az egyes országokhoz igazításáról szól.

Katánál a pénzügyön a héten brainstorming volt tartva arról, hogy mik legyenek a jövő évi célok. Aztán a nagy év végi zárás után, december 23-tól be is zár erre az évre a pénzügy :-)

Egy szó mint száz, vége a nyárnak. A tél beköszöntének egyik jele, hogy kitették a gázmelegítőket az éttermek utcán lévő asztalai közé, mert már hideg van. Időjárás és vízjelentés:

És most, hogy már nem kell aggódni a letöltött adatmennyiség miatt, jöjjön néhány fotó az alicantei nyár végéről a kihalt utcákkal és strandokkal [a baloldali madaras képre nagyon büszke vagyok :-) ]:

Néhány angol turistának azért még sikerült kifognia egy last-minute nyaralást :-)

A kikötőben a csónakokat már felkészítették a telelésre:

A poszt elején említett, a spanyol kormány által készített Costa Blanca-t népszerűsítő, turistáknak szóló, természetesen spanyol nyelvű dokumentumot itt érhetitek el. Aki erre a vidékre tervez jönni, annak érdemes átfutni a körülbelül 90 oldalas anyagot.

Ráadásnak pedig megosztanék veletek egy közeli, Alicante városától 60 km-re lévő, spanyol stílusú Safari túra lehetőséget. Bár a fotók alapján nem nagyon értem, hogy ebben mi a szafarizás :-)

És a mai +1 topic: kecskehajigálás a templomtoronyból.

Minden év januárjának negyedik vasárnapján kecskedobó fesztivált tartanak Zamora tartomány Manganeses de la Polvorosa városában. A rituálé abból áll, hogy egyszerűen csak úgy, egy csoport fiatal férfi lehajít egy élő kecskét a városi templom tetejéről. Persze előtte a szertartás részeként egy tinédzser csapat végighurcolja az állatot a városon, majd felcipelik a kecskét a város közepén lévő templom 15 méter magas tornyába és lehajítják onnét, miközben a tömeg éljenez. Íme a városi templom:

Az eseménynek Wikipedia oldala is van: itt.
Állatvédő szervezetek tiltakozásának eredményeképpen először 25 000 peseta (150 usd) büntetést kapott a város, majd később annyit enyhítettek a történeten, hogy elkapták a kecskét, mielőtt földet ért volna egy nagy lepedővel, hogy ne zúzza magát halálra. Aztán végül 2002-ben teljesen betiltották a kecskedobálást. Azóta nem repül kecske a városi templomtoronyból.

A szokás hátteréről annyit sikerült megtudnom, hogy a helyi legenda szerint élt itt egy pap, akinek volt egy nagyon különleges kecskéje (hogy mitől volt különleges, azt már senki nem tudja). Az erre utazó rászorulók és szegények ennek a kecskének a tejével laktak mindig jól. Egy napon azonban a szeretett kecske besétált a templomba, és amikor megszólalt a vasárnapi mise harangja, az ijedtségtől messze elmenekült. Szerencsére a kecskét egy takaró segítségével elkapta egy csapat fiatal férfi.

A város Spanyolország északnyugati felén helyezkedik el. Itt van hozzá a térkép.

Az első videót bátran megnézhetitek, mert annyira rossz a minősége, hogy alig látni belőle valamit:

Ez a második videó már kicsit erőssebb:

A következő poszt a valenciai városlátogatásunkról fog szólni.

Jó pihenést a hétvége hátralévő részére :-)

Aprópénz

Továbbra is olvasnátok a Világszám blogot, ha minden egyes megtekintés 1,- Ft-ba kerülne? :-) Én nem tiltakozok ellene. Csak az a bökkenő, hogy ezt a pénzt nem én fogom megkapni.

Olvasgatom a tegnapi híreket, és lám mire kapom fel a fejem? Ha a tervek igazak, akkor nemsokára ugyanannyiba fog otthon kerülni az internet előfizetés mint itt, Spanyolországban. Itt az otthoni, drótos internet havi előfizetési díja 25 és 45 euró között van, ami körülbelül 7 ezer és 13 ezer forint körüli összeg.

Nemsokára otthon is lehet ennyit fizetni érte. Itt a cikk.

Reméljük ez csak egy elterelő hadművelet, amit azért dobtak be, hogy addig se foglalkozzunk egyéb más magyar hírrel. A végén majd úgy is visszatérítik a beszedett internet forgalmi díjakat, ha bizonyíthatóan kormány-propaganda anyagot sugárzol az otthoni neten :-)

Az internet az ellenállás központja, fel kell számolni :-)

Volvo Ocean Race

Sziasztok!

A napokban kezdődött el a városban a nagyszabású "Volvo Ocean Race" verseny. A megnyitó ünnepség október 2-án volt, és 11-én zár be a kikötőben felépített Volvo város.

7 hajó fog útra kelni szombaton, hogy megkerülje a Földet. A hajók teljesen egyformák és a Volvo építtette egy európai konzorciummal. Utoljára három éve, 2011-ben futottak ki a hajók ugyaninnét, Alicante városából. Az idei verseny különlegessége, hogy tíz év után újra indul teljesen női csapat. Az eseményt először 1973-ban rendezték meg és 2001-től rendezi a Volvo és a Volvo Cars.

Íme a női csapat:

A verseny, vagy ahogy én hívom, "a show" körülbelül ~10 hónapig fog tartani, 11 megállója lesz és 65 000 km a táv hossza. A hajók Alicantéból indulnak el a Föld körüli útra és Göteborgban (Svédország), 2015 júniusában érnek célba.

Megállók sorban Cape Town (Dél Afrika), Abu Dhabi (United Arab Emirates), Sanya (Kína), Auckland (New Zealand), Itajaí (Brazilia), Newport (USA), Lisbon (Portugália), Lorient (Franciaország) és végül Gothenburg (Svédország). Ausztráliában most nem állnak meg a hajók:

A következő képen a kikötőkbe érkezések és indulások időpontjai is rajta vannak:

A kikötő egy részét szinte teljes egészében elfoglalja az sok sátorból, épületből álló kis város, amit a rendezvény miatt építettek fel. Az építkezés egy hónappal ezelőtt kezdődött. Ezt onnét tudom, hogy a szomszéd lakásban lakik egy lány, aki egy angol TV társaságnak dolgozik, mint riporter, és a csapata éjjel-nappal forgat. Dokumentálják az eseményeket :-)

Felülről, az óriás daruról (erről majd lesz még beszámoló, ha tovább olvastok) így néz ki a kikötő a 7 hajóval:

A Volvo elhozott a show-ra mindent: szép autókat, kamionokat, nagy markolót, kis markolót, kamionos és vitorlázós videójátékokat. Persze mindent ki lehet próbálni, mindent meg lehet nyomkodni és tekergetni :-) Például a markolókkal lehet ügyeskedni és súlyokat pakolni különféle átmérőjű dobozokba. A világoskék Volvo V40 nagyon szépen néz ki. Kicsit furcsa a színe, de szerintem pont ettől egyedi. Nagyon el van találva. Ha vennék autót, biztos ilyet vennék :-)

András figyelmébe ajánlom a kiállított, fából készült masszív, strapabíró bicikliket. Az elsőhöz még kerékpárzár is jár :-) Mostanában többször láttam hasonló fabringákat, úgy látszik ez most trendi:

Természetesen vannak koncertek és ezen a héten ingyenes a belépés a kikötői Marmalera night club-ba is :-) Délután 4 órakor még teljesen kihalt minden, a büfék nagy része is zárva van. Még mindig nem tudtam megszokni a délután 1 óra utáni ebédelést és azt, hogy este 7 előtt csak a turistáknak szóló, lenyúlós éttermek/bárok vannak nyitva...

Persze a nagy attrakció a vizen ringatózó 7 hajó, amelyek még a múlt hétvégén a parton sorakoztak egymás mellett állványokon. Ahogy elnéztem, jól tele van minden hajó pakolva ezeregy kütyüvel. Például a fedélzet tele van profi nappali és éjszakai kamerákkal a TV közvetítések miatt, és még internet kapcsolata + wi-fije is lesz a legénységnek kint az óceán közepén. A többi dobozról és képernyőről fogalmam sincsen, hogy mire való. Columbus-nak biztosan nem volt wi-fi kapcsolata :-) Van a hajón média szoba, kis konyha, és persze lakótér. Az útra csak fagyasztott kajákat visznek magukkal a hajósok.

Az egyik induló hajó közelről, a sok kütyüvel. Még a kormányosok előtt is van két lapos valami. Az egyiken 5-6 nagy gomb van olyan felirattal mint docking, a másik meg valami táblagép féleség. Dokkolni még én is tudnék ezekkel a hajókkal, ha csak a gombot kell megnyomni :-)

A maketthajón tűnt fel először, hogy van a hajókon rásegítés is: egy pici hajócsavar a hajótest alján, szinte teljesen középen. Gondolom ezt használják a kikötőben, hogy össze ne zúzzák a hajókat parkoláskor. Motoros meghajtással talán könnyebb kicsi és pontos manővereket végezni, mint vitorlával [aki ért hozzá, majd megerősíti vagy cáfolja ezt a megjegyzésekben:-) ].

A hajók nagyon szépen csillognak. A fényezés hibátlan, a festék sehol sincsen még lepattogva vagy leütve, és a fedélzet vakító fehér. Egy kicsit odébb a kikötőben meg lehet nézi (és fel is lehet menni a fedélzetre) az előző évek hajóit. Ezt a szép hajót fogom vezetni, ha az én nevem húzzák ki a kalapból holnap :-)

A shown felépítettek fából egy, az eredetivel azonos méretű hajót, amiben ki lehet próbálni az ágyat meg ilyesmit. Elég szűkös a tér 8 embernek (vagy 9?). A plakátok szerint 4 órás váltásban dolgoznak a hajósok, de ha úgy hozza a helyzet, akkor mindenki a fedélzeten van egyszerre. Majd a TV közvetítések során kiderül, hogy ez mennyire igaz, és hányan szaladgálnak majd a fedélzeten, amikor éppen őket filmezik a helikopterből. Szerintem mind a 8 műszakban lesz akkor :-)

A hajósok több mint 20 napot töltenek egyhuzamban vízen, miközben hajókáznak az egyik állomástól a másikig és utána ~2 hetet pihennek és csinalják az aktuális kikötői showt. A hajósok között sok ausztrál és amerikai van, de egy magyar sincs. Díjat nem kapnak a Föld megkerülésért.

A poszt következő részét kicsit át kellett írnom, mert az első benyomásom az volt, hogy ezekkel az elsüllyeszthetetlen hajókkal nem is lehet olyan nehéz teljesíteni ezt a küldetést. Aztán tegnap megnéztem egy videót a shown, és váltottam pár mondatot egy hozzáértővel. Brutális mekkora hullámok vannak egy trópusi vihar közepén. Aki félti a frizuráját és nem szereti a vizes ruhát, az ne vállalkozzon erre a hajóútra :-)

Néhány fotó a kikötőről és a hajókról:

Persze vizi sportok megtanulására és közben percenként deszkáról vízbe esésre is van lehetőség, mert a viz ma sem hideg (hisz ma is 28 fok volt), 23.9 fokos:

Itt vannak a kínai Volvo kamionok is, melyek a 2013-ban alapított közös vállalat termékei (Dongfeng 55% - Volvo 45%). Hogy a csudába sikerült egy év alatt összerakni ezeket a kamionokat Kínában? :-)

Egy giga panorámakép a kikötőről, háttérben a várossal és a Santa Barbara várral:

Ahogy a poszt elején ígértem, itt a fotó a nagy sárgáról, aminek a tetejéről készült az a kép, ami a poszt elején van. Én kihagytam ezt az élményt, annak ellenére, hogy ingyenes volt a liftezés :-)

Végül íme a Volvo Ocean Race hivatalos webcíme:

Szép hétvégét mindenkinek. A héten több poszt már nem lesz :-) Kiránduni megyünk Andalúziába, megnézzük Sevilla és Córdoba városát. Szép kis út lesz, körülbelül 1500km-t fogunk autókázni.

Ötvenegy és az OAMI

Sziasztok,

Az élet kissé átírta a számítasokat, és végül 51 napig tartott Kata lengyelországi "kirándulása". Nekem legalább fél évnek tűnt ez az 51 nap :-)

Most nagy az öröm, mert végre újra együtt vagyunk :-) És hogy lehet ezt még fokozni? Hát úgy, hogy azért jött vissza Kata Alicantéba, mert mukaajánlatot kapott az OAMI-tól, attól az irodától, ahol én is dolgozok.

Szóval szeptember eleje óta az OAMI-ban dolgozik Kata is, és reggelente egy időben kelünk fel, és ugyanazzal a busszal, megyünk dolgozni. És néha még együtt is ebédelünk a teraszon :-)

Mellesleg itt a cégnél nagy változások lesznek, mert nemsokára elkészül az új épület, és az iroda még szebb, még hatalmasabb és még több embernek munkát adó európai uniós intézmény lesz. Itt a jó hír az, hogy az új épületben még több, és feltételezhetően még szebb új pihenőszobák is lesznek, és a régi, szűkös konditermet felváltja egy szebb, tágasabb, több teremből álló komplexum.

Nincs kétség, épül az új birodalom:

Szebb és profibb képeket az iroda negyedéves újságjában, a "Backstage" legfrissebb számában is lehet nézegetni, és nem utolsó sorban két, itt dolgozó magyarról is olvashattok az újságban, ami letölthető innét.

A jelenlegi pihenőszobák falain sajnos nem lógnak fehérneműs lányok fotói, mint a Triumph®-nál Münchenben, de szerencsére beregisztrált trademarkok és designok képeit sem kell nézegetnie a munkától megfáradt, pihenésre vágyó dolgozónak.

Van tenger, erdő és hegy tematikájú szoba. Mindegyik nagyon kellemes :-)

Kata nagyon gyorsan berendezkedett az új irodában, és már tele is rakta az íróasztalát nagy dossziékkal, bár pár napja még úgy láttam, hogy üresek :-)

Kellemes hétvégét mindenkinek!

Negyven

Már negyven napnál tartunk, de 45-nél megáll a számlaló. Hurrá :-)

Még 5 nap szombatig.

Sajnos otthon megint nincs internet, ezért nem megy mostanában úgy a poszt írás ahogy kellene. A héten elmentem, hogy előfizessek egyre, de a három szolgáltató közül egyiknél sem tudták elmondani angolul azt a 2 mondatot, hogy mit tartalmaz az egy éves előfizetés. Eléggé fel is húztam magam, hogy ennyire nem tudnak itt angolul. Még a bazi nagy piros Vodafone szalonban sem jutottam az angol tudásommal semmire :-(

Talán majd Katával jobban fog menni az ügyintézés.

Amúgy most úgy tűnik, hogy még egy kis időt el fogunk Alicantéba tölteni és élvezhetjük tovább a kutyaszaros utcákat. De ha ránézek a hőmérőre, ami most 27 fokot mutat éjjel 11 óra 20 perckor, lehet nem is bánom ezt annyira :-)

Délután 34 fok volt, a strand tele van még turistával, a víz 28 fokos, miközben az interneten azt látom, hogy otthon Budapesten 15 fok van. Lehet holnap munka után ki is megyek fürdeni egyet. Nem éreztem tengervizet már egy hete :-)

Jó munkát holnapra mindenkinek.

Egy

Sziasztok,

Ez egyszerűen csak EGY.

Előre szólok, hogy ehhez hasonló, nektek unalmas posztból még lesz néhány.

Azért, mert nekem ez nagyon fontos.

Szép napot.

Csodaszék

Sziasztok,

A mai rövid poszt témája egy mérnöki csoda: a Renfe (=spanyol MÁV) csodaszéke :-)

A spanyol gyorsvonatról már írtam a "Megérkeztünk" című posztban, de a személyvonatról még nem. Jó pár héttel ezelőtt Murcia városába utaztunk a Renfe személyvonatával. A személyvonat is szép tiszta, és ami a legfontosabb: hajszálpontos. Indulás a menetrendben megadott percben, érkezés hasonlóképpen. Eddig 4-5 alkalommal használtuk ezt a fajta vonatot, de 5 percnél többet még egyszer sem késett a célállomásra érkezéskor. Ez azért tetszik.

Murcia ~80 km-re van Alicantétól, és az oda vissza jegy fejenként 10 eurónál kevesebbe került (8,75 eur), úgyhogy ez az ár egész elfogadható. Nem olyan drága, mint a gyorsvasútjuk, de nem is olyan gyors :-) Az előbb említett távot 1 óra 15 perc alatt tette meg a vonat.

Felszállás után próbáltunk a menetiránnyal megegyező irányba néző ülésre leülni, de már az összes "jó" irányba néző szék foglalt volt, így aztán választottunk egyet a másik irányba nézők közül. Csak később jöttünk rá, hogy micsoda mérnöki csoda van ezen a vonaton: a csodaszékek. Az utánunk pár perccel felszálló utas nem szarakodott annyit a székkereséssel, mint mi. Odament egy üléssorhoz, megfogta a kapaszkodót, és egy könnyed mozdulattal átállította a széket a menetiránynak megfelelő irányba.

Miután ellestük a trükköt, készítettünk egy demonstrációs videót. Izgalmas, érdemes megnézni:

Ez a csodaszék talán még a derékfájást is meggyógyítja :-)

Ma a MÁV szignállal búcsúzok. Kellemes utazást kíván a MÁV:

Sör mentén Madrid, 3/3

A harmadik, utolsó madridi poszt felületes betekintést nyújt a madridi éttermekbe és kocsmákba [a poszt leginkább csak kocsmákról szól :-)]. A cím talán sokat sejtet, de ez a rövid poszt meg sem közelíti az eredeti „Sör mentén Prága” című könyv színvonalát, ami minden Prágába látogatónak kötelező olvasmány :-) [köszönet Zolinak, hogy annak idején megmutatta nekem ezt a hasznos útikönyvet].

Kata napi zsúfolt városnéző programja után, miután megnéztünk 2357 festményt és legyalogoltunk 17 kilométert, mindig jól esett egy kicsit megpihenni, leülni, inni egy kis frissítőt és enni végre valami rendes kaját :-)

Szokásomhoz hűen, még utazás előtt kikértem madridi kollégám, Helios véleményét [szerintem nincs olyan szeglete Spanyolországnak, ahonnét ne jött volna az OAMI-ba dolgozni valaki :-)]. Sok hasznos tanácsot kaptam tőle, és akadt olyan tipp is, amit itt most nem szívesen osztanék meg a nyilvánosság előtt :-) Leginkább meglátogatandó kerületeket ajánlott, amik telis-tele vannak éttermekkel, bárokkal és szórakozóhelyekkel.

A piacról már írtam a Madrid - városnézés, 2/3 posztban, de a következő fotókat mindenképpen meg szeretném osztani veletek. A középső képen egy tengeri sün kivájt közepébe gyömöszöltek valami ehető falatot. Ezt nem volt kedvem megkóstolni, úgyhogy az étel ízvilágáról nem tudok nektek írni.

És most jöjjön Helios listája a szórakozónegyedekről:

• La latina: Really nice places, you can drink a glass of wine, beer, eat some tapas and even go for dancing at night. Depending on the place, it may be expensive or not.

• Malasaña: This is my favourite place in Madrid, in fact I live near here. Places are smaller, but really nice. It is an older part of the city, but with cool places to have dinner.

• Huertas: Maybe this is more like a tourist zone, but you can find places to drink a beer. Plaza Santa Ana is really cool.

A térképen így helyezkednek el a kerületek (az Opera melletti szállás nagyon jó választás volt, tényleg mindenhez közel volt):

E helyek közül idő hiányában csak a La latinába és a Huertasba mentünk el.

Az a rész, amit láttunk a La latinából őszintén szólva nem tetszett nekünk. Koszos környék, sokféle népséggel, mindenfelé kínai üzletekkel. Állítólag ezen a környéken sok jó kocsma van, de sem időnk, sem kedvünk nem volt jobban körbenézni. Itt nem tértünk be sehová sem. És ráadásul aznap az eső is esett.

A Huertas egy kicsit drágább környék, de itt nagyon finom ételeket, szendvicseket, húsos-zöldséges pitéket lehet vásárolni. A legfinomabb kaját ebben a negyedben ettük, a Las Bravas kocsmában. Az étel neve: disznófül. A név lehet, hogy rémesen hangzik, de nagyon finom. A disznófüleket apró csíkokra vágva egy vaslapon megpirítják, tányérra teszik és narancssárga, enyhén csípős szósszal nyakon öntik. Szerintem pörkölt kinézete van, és az íze talán a disznósajthoz hasonlít. Mindkettőnknek nagyon bejött.

A szószt, a brava-t ebben a kocsmában mindenhez használják: ezt öntenek a krumplira, a polipra és még a kenyérszeletekre is. Mindenre :-)

A következő hely, amit bátran ajánlunk mindenkinek a Sidreria El Tigre. Az étteremnek úgy látom, nincsen weblapja, de ide kattintva azért találtok némi infót. A hely az egyik legnépszerűbb tapas bár Madridban. Szinte mindig tele van, este 8 után kicsordul a bejáraton a sok-sok ember. Érdemes 7 óra körül érkezni. Minden nagyon olcsó. Két fél literes sör és hozzá kérés nélkül adott óriási rakás kaja 5 euró volt. Ha két sört kértek, akkor két tál különböző ételt kaptok: az egyik tapaszokkal van tele, a másikon meg paella (sáfrányos sárga rizs, általában tengeri cuccokkal) és valami fura, de finom gombócok vannak. Miután felfedesztük, hogy sangria is van, Kata már csak ezt ivott :-)

A tálakon annyi étel volt, hogy nem bírtuk megenni. A végén már csak a sonkaszeleteket ettük meg, a kiflik a tálon maradtak. Éhesen érdemes ide jönni :-)

A következő bár, amit meglátogattunk az az El museo del jamon. Ez tulajdonképpen nem egy konkrét hely, hanem egy étteremlánc. Több is van belőle Madridban. Mi a Gran Víán lévő sonkamúzeumba mentünk be. Minden étteremnek két része van. Az egyikben lehet enni-inni, a másikban meg sonkákat, szalámikat árulnak hűtőpultokból. E sonkamúzeumoknak tényleg igazi kocsmakinézete van. A bútorzat nem kimondottan kifinomult, néha kicsit koszosnak tűnik a pult, de a kiszolgálásra nem lehet panasz, és az étel-ital finom és nagyon olcsó. Egy csomó mindent lehet venni 1 euró alatt.

A Gran Vía másik felén, a Metropolis épület közelében, a nagy útkereszteződés másik felén van egy épület, aminek a tetején egy óriási katonaszobor van. A katona mellett, a tetőn van egy zenés bár, ami éppen hogy csak látszik az utcáról. A bárból csodaszép kilátás nyílik a városra, a Gran Víára és környékére. A tetőre jutáshoz nekünk jegyet kellett venni (3 eur / fő), de van egy olyan érzésem, hogy csak a tudatlan turistákkal vetetnek liftjegyet. A spanyolok szerintem nem fizetnek :-) És ha már felment az ember, akkor elég nagy kísértést érez, hogy elfeküdjön valamelyik párnára, elszürcsöljön egy 5 eurós kólát és egyen némi átlagos, de baromi drága kaját, miközben gyönyörködik a kilátásban.

Bal oldalon a vaskatona, jobb oldalon a szekerek, középen... :-)

Ezért kerül 5 euróba a kóla:

És itt vannak az ülő- és fekvőhelyek:

A mai poszt utolsó helyszíne a Casa granada. Ez egy igazi étterem [nem tapa + caña hely :-)], és ez is egy tetőterasz bár. Helios is ajánlotta meglátogatásra, de nekünk ez kimaradt a programból. Szerinte ide leginkább turisták járnak, de azért néha spanyolok is megfordulnak itt. Képek dögivel vannak a helyről a google képkeresőjében.

Ezzel véget is ért az 5 napos madridi kirándulásunk útibeszámolója. Remélem tetszett mindenkinek :-)

Kellemes hétvégét mindenkinek! Nekünk valósznű, hogy az lesz, mert megyünk kirándulni északra, Bilbaoba és környékére. De hogy ebből a városnézésből mikor lesz poszt, azt nem tudom. Nagyon sok a lemaradásom...

Madrid - városnézés, 2/3

Ez itt a madridi poszt második része, ami a városnézésről fog szólni.

A mi útitervünket Kata állította össze, jó strapásra sikeredett. Kis túlzással a város összes jelentősebb múzeumát megnéztük :-), és mind a tíz ajánlott látnivalót meglátogattuk. Érdemes a látnivalók weblapját felkeresni a nyitvatartások miatt, különösen a múzeumok esetén, hogy mikor lehet ingyenesen megnézni a tárlatokat. Például a Pradoba minden nap a nyitva tartás utolsó két órájában ingyenes a belépés. A templomokkal nem volt szerencsénk. Az ünnepi hétvége miatt többször is előfordult, hogy ahová be szerettünk volna menni, az épp zárva volt ideiglenesen délelőtt.

Madridba repülőgéppel mentünk, mert olcsóbb volt a repjegy, mint a vonatjegy. Aztán miután hozzáadtuk az alicantei reptérre ki-bejutás (4 * 3,90 eur) és a madridi reptérről be-kijutás (4 * 5 eur) költségét a repjegy árához, pont ugyanolyan ár jött ki, mintha vonattal mentünk volna. A repülés 45 perc volt + a reptérre kijutás + várakozás a reptéren pont kitették a vonatozás 2,5 órás menetidejét. Szóval teljesen mindegy, hogy repülővel vagy vonattal megy Alicantéból Madridba az ember. A repülgetés kicsit bonyolultabb. Én a vonatozást ajánlom :-)

A szállást a szokásos „kanapékölcsönzős” weblapon foglaltunk az Opera mellett. Innét gyalog be tudtuk járni az egész belvárost; nem is kellett tömegközlekedést használnunk egyszer sem.

Mi ezeket a helyeket jártuk végig:

Péntek:

1) Museo Cerralbo: A kiállított tárgyak, műalkotások és az egész épület magántulajdonban van.

2) Mercado de San Miguel: A piac meglátogatása az első nap reggelén szinte kötelező program nekünk :-) Kicsit furcsa a „piac” elnevezés, mert inkább egy nagy delikátboltnak hívnám ezt a helyet. Itt minden a pénzes turistákra van kihegyezve, 5 euró alatt nem adnak egy falatot sem :-) Egy csomó fura és érdekes ételt lehet itt venni.
Szemet gyönyörködtető a pultokban lévő áru, legszívesebben mindenből venne az ember egyet. Van itt kávézó, salátázó, borozó, pékség… Minden :-)

3) Plaza Mayor: 1619-ben készült, három oldalon épületsorral körbezárt óriási nagy tér. A spanyol inkvizíció idején sok szerencsétlen itt halt meg ezen a téren. A tér közepén III. Fülöp lovasszobra látható. A szoborral szemben van egy turistainformációs központ :-)

4) Palacio Santa Cruz: Ide nem tudtunk bemenni, mert az épületben valamilyen spanyol hivatal „lakik”.

5) Puerto del Sol: Madrid központjában, közel az operához helyezkedik el ez a tér. „Gate of the Sun”-nak is hívják. A tér központi helyén van egy óra, amit mindenhonnét egész jól lehet látni. A madridiak ezen a téren szeretik megünnepelni az újév első percét, már csak azért is, mert éjfélkor különleges harangjátékot játszik az óra.
Az épülettel szemben van a  0. kilométerkő, innét számítják a spanyol úthálózat kilométereit (olyan mint a budapesti Clark Ádám téri 0. kilométerkő). A téren van még egy szobor: medve az eperfával. Ez Madrid szimbóluma:

6) Museo Reina Sofia: XX. századi műveket kiállító múzeum. Talán Pablo Picasso, Salvador Dalí és Joan Miró képei a leghíresebbek az itt kiállított képek közül. Itt látható Picasso egyik mesterműve, az óriási méretű El Guernica, amely a II. világháború borzalmait jeleníti meg különös stílusban.  A jobb oldali képen Salvador Dali egyik híres képe:

Kissé idegesítő volt, hogy Madridban egy múzeumban sem lehet fotózni, és az angolul nem tudó teremőrök szinte hobbit űztek abból, hogy a spanyolul nem értő turistákat megállás nélkül spanyol nyelven figyelmeztették a fényképezgetés miatt (a British Museumban és a Louvre-ban is lehetett mindenütt fényképet készíteni, még a Mona Lisa-t is lehet fotózni). Azért mindenki próbálkozott rendületlenül a kattogtatással :-)

A bal oldali fotón Picasso El Guernica műve látható, amit életem kockáztatásával, a teremőröket kijátszva végül sikerült titokban lefényképeznem :-) Annak a képnek az árából, ott mellettem vígan eléldegélhetnék életem végéig:

A legújabb kor „modern” művészeti alkotásai is helyet kaptak ebben a múzeumban. Lehet, hogy ez a kép is megér pár ezrest valakinek :-)

7) Parque del Retiro: A városközpont határánál kezdődik ez a hatalmas park épületekkel, szökőkutakkal, csónakázótóval. Ez a madridi Városliget. Csak nagyobb, és rendezettebb. Az 1500-as években kezdték el építeni. Akkor királyi parkként funkcionált. A park közepén van a Kristálypalota, ami egy jó nagy és magas üvegház.

8) Museo del Prado: A világ négy leghíresebb és talán legnagyobb képzőművészeti múzeumának egyike. A legnépszerűbb turistalátványosság a városban. A múzeumot 2007-ben kibővítették. Több mint 7000 művészeti munka van kiállítva, a 12. századtól kezdődően a 19. századig bezárólag. Egy látogatás alkalmával lehetetlen mindent megnézni. Érdemes csak a spanyol művészek munkáira koncentrálni, mint Goya, El Greco, da Ribera és Velázquez. Itt található a legátfogóbb spanyol festménygyűjtemény. Ide kerültek a legkeményebben kiképzett kommandós teremőrök, akikkel többször is összetűzésbe kerültem :-)

Szombat:

1) Templo de Debod: Az egyik legszokatlanabb és legfurább hely Madridban. Nehéz elképzelni, mit keres a Királyi Palota melletti dombtetőn egy egyiptomi síremlék, aztán bent, az épület belsejében az információs táblák és videók elmagyaráznak mindent: 1968-ban az egyiptomi kormány adományozta ezt az egész épületegyüttest a spanyol kormánynak hálából, amiért segítettek megmenteni a Nílus által elárasztott területen lévő ősi romokat Núbiában. Sok ország összefogásával szétdarabolták az érintett terület összes egyiptomi épületet (majdnem 10 évig dolgoztak rajta), biztonságos helyre szállították őket, majd újra összeraktak mindent. Az egyik ilyen szétdarabolt, becsomagolt épületet kapták meg hálaként a spanyolok, amit itt Madridban ennek a dombnak a közepén újra összeraktak.

2) Plaza de Oriente: A királyi palota előtti tér / park.

3) Palacio Real: Ez a spanyol királyi palota, több mint 2500 szobával. Fényképezni itt sem lehetett, a vad teremőrök csak úgy ugrottak rá a szerencsétlen, fényképezőgépet éppen, hogy csak előhúzó turistákra, és ékes spanyol mondatokkal próbáltak elmagyarázni valamit a spanyolul nem tudóknak. Biztos speciális központokban képzik ki a múzeumi teremőröket, akiknek a hallása ki van hegyezve a fényképezőgépek optikájának kinyílásakor hallható hangra :-) Amint szöszmötölést hallanak, máris ugranak. Kár, hogy angol nyelvi órák nincsenek a kiképzőprogramban. A fenti okok miatt, erről az épületről jórészt csak külső fotók készültek. A középső képen a háttérben a holnapi nap első programjának célpotja, az Almudena katedrális.

A palota 1764-ben épült, III. Károly rezidenciája volt. Az utolsó királyi család az 1900-as években élt itt XIII. Alfonso és Victoria Eugenie. Csodaszép belülről az épület.

4) Gran Vía: Madrid Broadway-eként ismert. Azt mondják, hogy ez az az utca, amelyik sohasem alszik.

Amikor itt jártunk éppen le volt zárva a teljes utca és környéke, mert húsvéti körmenet volt, Jézus és Szűz Mária szobrait hordozták körbe az egész városon (az alicantei húsvéti körmenetről majd írni fogok egy külön posztot, fantasztikus élmény volt részt venni ezen az eseményen, ahol a helyiek a vállukon cipelték végig a szenteket tartó óriási éptményeket Alicante város kis szűk utcáin). Előzetesként beteszek ide pár fotót a madridi körmenetről.

Az utca telis-tele van éttermekkel, kocsmákkal, sörözőkkel, és áruházakkal. A legszebb és leghíresebb épület a Telefónica és a Metropolis épület. 1929-ben amikor elkészült, ez volt Európa legmagasabb épülete. Az órával a tetején nagyon szép látványt nyújt.

5) Prado: Este 6-ra megint visszamentünk egy kicsit a múzeumba az ingyenes időszakban :-)

6) San Jeronimo el Real: Ez a XV. századi gótikus templom a Prado múzeum mellett van, egy kis domb tetején.

Vasárnap:

1) Catedral de la Almudena: Hatalmas templom. Ottjártunkkor épp a húsvét vasárnapi misére készülődtek, amit a spanyol tévé is közvetített. Fiatal épület, a XIX. és a XX. század folyamán építették. Maga II. János Pál pápa szentelte fel 1993-ban.

2) Teleférico de Madrid (libegő): A városközpont határától indul (az egyiptomi templomtól 10 perc sétára) és a város szélén lévő hatalmas domb tetejére visz fel. Ezen a dombon van a vidámpark és az állatkert is, és tele van piknikező spanyolokkal. A domb tetejéről szép kilátás nyílik Madrid városára. Egy oda-vissza út a libegővel nem túlságosan drága, 5 eur / fő körül volt. Erre a programra 3-4 órát érdemes szánni akkor, ha nem mentek be a vidámparkba, ahová 30 eur a belépő fejenként. Mi az adrenalin vidámparkot kihagytuk, mert Ausztráliában, Gold Coast városában már kipróbáltunk hasonló, csak sokkal nagyobb játékszerekkel felszerelt vidámparkot :-)

Úton a Teleféricoval:

Kilátás a domb tetejéről a városra:

Akinek van egy teljes napja erre a programra, az felfelé, ill. visszafelé akár gyalog vagy bringával is mehet. A piknikező, bicikliző ösvények a dombon:

3) Biblioteca Nacional: A nemzeti könyvtár épülete.

4) Puerta de Alcala: Ez egy utcai emlékmű, de ennél közelebb már nem volt erőnk menni az emlékműhöz. Éhesek és fáradtak voltunk, és jobban vágytunk már egy kis ételre meg italra annál, hogy újabb 25 percet gyaloglással töltsünk :-)

5) Palacio Cibeles: Az egyike a legszebb épületeknek. Neoklasszicista stílusban épült. Az épület előtti körforgalom közepén egy csodás szökőkút van vörös márványból. 1780-ban készült. Az épület funkcióját tekintve művelődési háznak tűnt. A látogatása ingyenes. Kiállítások, közösségi termek fotelokkal, internet eléréssel és konnektorokkal, mindenféle kreatív meg design foglalkozások, tanfolyamok vannak a házban.

A földszinten shop, a legfelső emeleten étterem, a tetőn meg bár van, ami miniszoknyás szingli csajokkal van tele :-)

6) Prado: Harmadik felvonás, este 6-tól :-)

Hétfő:

1. Museo Thyssen-Bornemisza: Az egyik leghíresebb és legnagyobb festmény magángyűjtemény. A XIV. századtól vannak itt képek kiállítva, de talán a leghíresebbek az impresszionisták és expresszionisták. Aki szereti ezeket a művészeti irányzatokat, az feltétlenül szánjon erre a múzeumra pár órát.

Akinek több ideje van, az ne hagyja ki Toledót és Segoviát. Ezek is érdekes városok.

Pár nap és jön a harmadik rész. Szép napot!