Nyaralás - Gold Coast, Byron Bay

Gold Coast - 2013. augusztus 17 - 20.

Hat évvel az első Gold Coast-on eltöltött pár hónap után újra itt vagyok. Már másodszor. Bár most csak 4 nap jutott nekünk a szörfösök paradicsomából, de ez a kevés idő is éppen elég volt ahhoz, hogy elhagyva a várost úgy érezzem, hogy én még harmadszor is szeretnék ide visszatérni.

Sok érdekes látnivaló errefelé is, ezért már jó előre megpróbáltuk összeszedni, hogy milyen helyeket szeretnénk meglátogatni. Meg is néztünmk mindent, ami tervbe volt véve :-)

Az első látogatás óta sokat változott a város. Most minden fel van túrva és útlezárások vannak mindenütt. De tényleg mindenütt. Újul a város. Teljesen átépítették a strandot és itt is megjelent egy nagy, bevásárlóközpontszerű épület. Egy kicsit zsúfoltabb lett a sétálóutca, mert telepakoltak az éttermesek mindent asztalokkal és székekkel.

A strandot is teljesen átépítették. Hat évvel ezelőtt is nagyon jól nézett ki a vízpart és a környéke, de most még ezt is sikerült felülmúlni. A parti sétányt nagyon kulturáltan, környezatbarát módon átalakították, és mindenhová ausztrál módi szerint sok-sok szép, fura növényzetet telepítettek. Mindenütt működő ivókutak és tiszta, wc-papírral ellátott mellékhelyiségek vannak. Aztán a sétálóutca végén lévő, "Surfers Paradise" elöl eltűnt a szörfdeszka szobor. Ez volt az a hely, ahol mindenkinek kötelező volt egy fotót készíteni. Nekem is van egy ilyen, amit most elő is kerestem :-)

Ebből a hat évvel ezelőtti képből is látszik, ahogy az idő telik, úgy egyre jobb formában vagyok. Köszönet Katának érte :-)

A város legnépszerűbb része a belvárosi, víz melleti rész. Ezt a városrészt hívják Surfers Paradise-nak. A környék a Surfer Paradise nevet egy azonos nevű hotelról kapta, amit ezen a környéken építettek fel (már lebontották). A városvezetés ezt a nevet átvette azért, hogy népszerűsítsék a várost a turisták körében és fellendítsék az idegenforgalmat. A név nagyon bejött, mindenki ismeri ezt az ausztrál várost.

Itt is hátizsákos szálláshelyen aludtunk, egy négy ágyas szobában. A második nap kaptunk egy angol csaj szobatársat. A szállások sorában ez volt eddig a legrosszabb. A konyha olyan fura volt, és piszkosnak tűnt minden. A bazi nagy üvegajtós hűtő is tele volt mindenféle, mások által otthagyott cuccokkal. Mindegy, nem volt drága, 25 aud / nap / fő.

Sokfelé kirándultunk. Jártunk az égben (Skywalk), voltunk egy bazi nagy vidámparkban (Dreamworld) és jártunk az ausztrál szárazföld legkeletibb pontjánál (Byron Bay), ahol sok-sok igazi :-) bálnát, és a bálnáknál jóval kevesebb delfint és pár teknőst láttunk úszkálni a Csendes-óceánban.

A Skywalk egy érdekes hely, ahol úgy sétálhatunk az esőerdőben, hogy nem teszünk kárt a növényzetben és mégis láthatunk mindent. Ezt úgy oldották meg, hogy a fák fölé építettek egy gyalogutat, ahonnét gyönyörű a kilátás lefelé az őserdőbe és felfelé az égbe is.

A Dreamworldben szinte minden gép azért készült, hogy úgy megpörgessen, és fejjel lefelé lógasson, hogy garantáltan felmegy a pulzusod :-) Szerencsére a parkban nem voltak sokan, mert még nem kezdődött el a főzezon, ezért alig kellett sorban állnunk a játékok előtt. Bár így is kevés volt az egy nap, de nekem minden pörgettyű nagyon tetszett. Katának már kevésbé :-) Ő nem szeret fejjel lefelé repülni, utazni meg lógni :-) Ellenben a körhinta és a dodzsem nagyon bejött neki.

Ezen a videón a park hat legnagyobb attrakciója közül éppen az egyikben ülök:

Ez mind igazi állat, de a középső képen lévő krokodilok nagyon igaziak voltak, mozogtak is :-)




Aztán voltunk Byron Bay-ban is. Ez egy kisváros, Gold Coasttól 100 km-re délre fekszik. Autóval nem egészen egy óra alatt el lehet ide jutni az autópályán. Megéri idelátogatni. A kisváros melletti sziklán van Ausztrália legkeletibb világítótornya. A szikla tetejéről egy kis ösvény vezet a parthoz és egy olyan helyhez, ahonnét csodálatos a rálátás a vízre. Egy helyi angol-ausztrál pasi elmesélte, hogy ez a pont a világ pár legerősebb energiamezőjével rendelkező helyek egyike. Itt találkozik a víz-tűz-föld és a levegő. A tűz maga az ember, amikor oda áll a sziklák tetejére. Aki nem hiszi, járjon utána :-)

Ezen a helyen mi is álldogáltunk vagy egy órát. Tökéletes pont a vándorló bálnák megfigyelésére. Nagyon sokat láttunk belőlük szerencsére. Felejthetettlen élmény látni a bálnákat a vízben, ahogy egyedül vagy többen úszkálnak vagy játszanak és vízet fújnak ki magukból, közben szikrázóan süt a gyönyörű nap és az arcodon érzed a szelet. A szél semmihez sem hasonlítható kellemes illatot, az óceán illatát hozza, és körülötted vízet és több száz kilométeres csodaszép, fehér homokos partszakaszt látsz.

Ezt a fotót nem mi csináltuk, de talán jobban visszaadja a táj hangulatát, mint a mi képeink:

A bálnákat próbáltuk lefényképezni, de a kis kompakt kameránkkal ennyit sikerült elcsípni:

Hihetetlen élmény. Ha tehetitek, akkor az ausztrál tél közepén, a délutáni órákban látogassátok meg ezt a helyet, mert ilyenkor vonulnak itt a bálnák. Az időjárás a tél ellenére is csodálatos. Nem volt hidegebb 20-25 foknál. És persze érdemes a naplementét is megvárni, nagyon szép látvány. Hét évvel ezelőtt én decemberben jártam itt, de akkor már nem úszkáltak bálnák.

Ha eljuttok ide, szánjatok rá legalább egy nyugalmas órát a nézelődésre és ne legyetek lusták legyalogolni az ösvényen a sziklákhoz és a parthoz. Ennél szebbet én még nem láttam életemben.

Mi most két különböző napon is jártunk itt. Felejthetetlen hely. Mint minden, ebben az országban.