Öt hónap szünet után új poszttal jelentkezik a Világszám, ezúttal Afrikából. A következő néhány poszt az év eleji afrikai kirándulásunkról fog szólni.
Összesen 15 napot töltöttünk el Marokkóban. Az odaút kissé költséges és hosszú volt: december végén Alicantéból Madridba utaztunk vonattal, majd innét repülővel Budapestre mentünk, hogy otthon töltsük el az év utolsó néhány napját. Budapestről január 2-án repültünk vissza Madridba, ahol egy reptéren eltöltött éjszaka után a Ryanair menetrend szerinti járatával utaztunk Marrakech-be, Marokkó negyedik legnagyobb városába. A városnak körülbelül 1 millió lakosa van. Az afrikai repjegy ára töredéke volt a Budapestinek. Az oda-vissza jegy 75 euró volt fejenként.
Jó pár héttel az utazás előtt már elkészítettük az útitervünket, mivel Afrikába is egyénileg mentünk. Nem szeretjük a szervezett turistautakat, mert ezek csak a tömegeknek szóló, legnépszerűbb helyszínekre viszik el a látogatót, mi pedig szeretünk elvegyülni a helyiek között. Sikerült is :-)
A terv az volt, hogy a Marrakech-be eltöltött 4-5 nap után autót bérelünk, és azzal járjuk be az országot, amennyire időnk (és pénzünk) engedi. Marrakech után utunk az Atlasz hegység, 1740m magasan fekvő kis eldugott hegyi falujába, Imlilbe fog vezetni. Ezután kimegyünk az Atlanti-óceán partjára, és Casablanca, majd Rabat városa lesz meglátogatva. Végül, ha időnk engedi elmegyünk még Fes-be is. Aztán Rabatból repülővel vissza Madridba, majd onnét vonattal Alicantéba, ahol megkezdődhet az új, munkás 2015-ös év.
Sajnos a Sahara sivatagi túra már biztos, hogy nem fog beleférni az időnkbe, mivel ez az ország teljesen másik, keleti felén helyezkedik el. Az útitervünk áttekintő térképe itt érhető el.
Az interneten több helyen is olvastuk, hogy vigyázni kell a fertőzésekkel Afrikában, mert a higiéniai viszonyok ott nem olyanok, mint Európában. Mi gyógyszerek helyett ezt vittük magunkkal [a madridi reptéren meglepően olcsó volt a pia :-)]:
A gyógyszer bevált, nem volt semmilyen egészségügyi gondunk a 15 nap alatt, annak ellenére, hogy szinte minden utcai árustól vettünk valami finom csemegét, és a piacon a helyiekkel egy tányérból ettük-ittuk a finomságokat. Szerintem ez a fertőzésektől való félelem teljesen túl van pörögve. Ha nem félsz és nincsenek előítéleteid, akkor nem is érhet nagy baj. Mi ezzel a gondolattal a fejünkben vágtunk neki az útnak.
Budapestről szép verőfényes időben indultunk el. A repülő ablakából csodaszép volt a kilátás az országra. Gondolom mindenki kitalálja, hogy mi az a nagy tó ott alattunk :-)
Nem szoktam repülőgépekből készített fotókat megosztani a blogban, de a következő két fotót a szívemhez közel álló pici lány kedvéért mindenképpen fel kell ide tennem. Az első képen Százhalombatta, a másikon a MOL Nyrt. finomítója látható, 5-6 km magasságból:
Január 3-án, fejenként egy mini utazóbőrönddel, 6 óra reptéri várakozás és 2 óra repülés után, kicsivel éjfél előtt végre megérkeztünk Marrakech-be, és megkaptuk életünk első afrikai országos pecsétjét az útlevelünkbe, az ausztrál pecsét mellé :-)
A következő poszt a marrakech-i városnézésről, ételekről és a tapasztalatainkról fog szólni.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése