Volvo Ocean Race

Sziasztok!

A napokban kezdődött el a városban a nagyszabású "Volvo Ocean Race" verseny. A megnyitó ünnepség október 2-án volt, és 11-én zár be a kikötőben felépített Volvo város.

7 hajó fog útra kelni szombaton, hogy megkerülje a Földet. A hajók teljesen egyformák és a Volvo építtette egy európai konzorciummal. Utoljára három éve, 2011-ben futottak ki a hajók ugyaninnét, Alicante városából. Az idei verseny különlegessége, hogy tíz év után újra indul teljesen női csapat. Az eseményt először 1973-ban rendezték meg és 2001-től rendezi a Volvo és a Volvo Cars.

Íme a női csapat:

A verseny, vagy ahogy én hívom, "a show" körülbelül ~10 hónapig fog tartani, 11 megállója lesz és 65 000 km a táv hossza. A hajók Alicantéból indulnak el a Föld körüli útra és Göteborgban (Svédország), 2015 júniusában érnek célba.

Megállók sorban Cape Town (Dél Afrika), Abu Dhabi (United Arab Emirates), Sanya (Kína), Auckland (New Zealand), Itajaí (Brazilia), Newport (USA), Lisbon (Portugália), Lorient (Franciaország) és végül Gothenburg (Svédország). Ausztráliában most nem állnak meg a hajók:

A következő képen a kikötőkbe érkezések és indulások időpontjai is rajta vannak:

A kikötő egy részét szinte teljes egészében elfoglalja az sok sátorból, épületből álló kis város, amit a rendezvény miatt építettek fel. Az építkezés egy hónappal ezelőtt kezdődött. Ezt onnét tudom, hogy a szomszéd lakásban lakik egy lány, aki egy angol TV társaságnak dolgozik, mint riporter, és a csapata éjjel-nappal forgat. Dokumentálják az eseményeket :-)

Felülről, az óriás daruról (erről majd lesz még beszámoló, ha tovább olvastok) így néz ki a kikötő a 7 hajóval:

A Volvo elhozott a show-ra mindent: szép autókat, kamionokat, nagy markolót, kis markolót, kamionos és vitorlázós videójátékokat. Persze mindent ki lehet próbálni, mindent meg lehet nyomkodni és tekergetni :-) Például a markolókkal lehet ügyeskedni és súlyokat pakolni különféle átmérőjű dobozokba. A világoskék Volvo V40 nagyon szépen néz ki. Kicsit furcsa a színe, de szerintem pont ettől egyedi. Nagyon el van találva. Ha vennék autót, biztos ilyet vennék :-)

András figyelmébe ajánlom a kiállított, fából készült masszív, strapabíró bicikliket. Az elsőhöz még kerékpárzár is jár :-) Mostanában többször láttam hasonló fabringákat, úgy látszik ez most trendi:

Természetesen vannak koncertek és ezen a héten ingyenes a belépés a kikötői Marmalera night club-ba is :-) Délután 4 órakor még teljesen kihalt minden, a büfék nagy része is zárva van. Még mindig nem tudtam megszokni a délután 1 óra utáni ebédelést és azt, hogy este 7 előtt csak a turistáknak szóló, lenyúlós éttermek/bárok vannak nyitva...

Persze a nagy attrakció a vizen ringatózó 7 hajó, amelyek még a múlt hétvégén a parton sorakoztak egymás mellett állványokon. Ahogy elnéztem, jól tele van minden hajó pakolva ezeregy kütyüvel. Például a fedélzet tele van profi nappali és éjszakai kamerákkal a TV közvetítések miatt, és még internet kapcsolata + wi-fije is lesz a legénységnek kint az óceán közepén. A többi dobozról és képernyőről fogalmam sincsen, hogy mire való. Columbus-nak biztosan nem volt wi-fi kapcsolata :-) Van a hajón média szoba, kis konyha, és persze lakótér. Az útra csak fagyasztott kajákat visznek magukkal a hajósok.

Az egyik induló hajó közelről, a sok kütyüvel. Még a kormányosok előtt is van két lapos valami. Az egyiken 5-6 nagy gomb van olyan felirattal mint docking, a másik meg valami táblagép féleség. Dokkolni még én is tudnék ezekkel a hajókkal, ha csak a gombot kell megnyomni :-)

A maketthajón tűnt fel először, hogy van a hajókon rásegítés is: egy pici hajócsavar a hajótest alján, szinte teljesen középen. Gondolom ezt használják a kikötőben, hogy össze ne zúzzák a hajókat parkoláskor. Motoros meghajtással talán könnyebb kicsi és pontos manővereket végezni, mint vitorlával [aki ért hozzá, majd megerősíti vagy cáfolja ezt a megjegyzésekben:-) ].

A hajók nagyon szépen csillognak. A fényezés hibátlan, a festék sehol sincsen még lepattogva vagy leütve, és a fedélzet vakító fehér. Egy kicsit odébb a kikötőben meg lehet nézi (és fel is lehet menni a fedélzetre) az előző évek hajóit. Ezt a szép hajót fogom vezetni, ha az én nevem húzzák ki a kalapból holnap :-)

A shown felépítettek fából egy, az eredetivel azonos méretű hajót, amiben ki lehet próbálni az ágyat meg ilyesmit. Elég szűkös a tér 8 embernek (vagy 9?). A plakátok szerint 4 órás váltásban dolgoznak a hajósok, de ha úgy hozza a helyzet, akkor mindenki a fedélzeten van egyszerre. Majd a TV közvetítések során kiderül, hogy ez mennyire igaz, és hányan szaladgálnak majd a fedélzeten, amikor éppen őket filmezik a helikopterből. Szerintem mind a 8 műszakban lesz akkor :-)

A hajósok több mint 20 napot töltenek egyhuzamban vízen, miközben hajókáznak az egyik állomástól a másikig és utána ~2 hetet pihennek és csinalják az aktuális kikötői showt. A hajósok között sok ausztrál és amerikai van, de egy magyar sincs. Díjat nem kapnak a Föld megkerülésért.

A poszt következő részét kicsit át kellett írnom, mert az első benyomásom az volt, hogy ezekkel az elsüllyeszthetetlen hajókkal nem is lehet olyan nehéz teljesíteni ezt a küldetést. Aztán tegnap megnéztem egy videót a shown, és váltottam pár mondatot egy hozzáértővel. Brutális mekkora hullámok vannak egy trópusi vihar közepén. Aki félti a frizuráját és nem szereti a vizes ruhát, az ne vállalkozzon erre a hajóútra :-)

Néhány fotó a kikötőről és a hajókról:

Persze vizi sportok megtanulására és közben percenként deszkáról vízbe esésre is van lehetőség, mert a viz ma sem hideg (hisz ma is 28 fok volt), 23.9 fokos:

Itt vannak a kínai Volvo kamionok is, melyek a 2013-ban alapított közös vállalat termékei (Dongfeng 55% - Volvo 45%). Hogy a csudába sikerült egy év alatt összerakni ezeket a kamionokat Kínában? :-)

Egy giga panorámakép a kikötőről, háttérben a várossal és a Santa Barbara várral:

Ahogy a poszt elején ígértem, itt a fotó a nagy sárgáról, aminek a tetejéről készült az a kép, ami a poszt elején van. Én kihagytam ezt az élményt, annak ellenére, hogy ingyenes volt a liftezés :-)

Végül íme a Volvo Ocean Race hivatalos webcíme:

Szép hétvégét mindenkinek. A héten több poszt már nem lesz :-) Kiránduni megyünk Andalúziába, megnézzük Sevilla és Córdoba városát. Szép kis út lesz, körülbelül 1500km-t fogunk autókázni.

Phillip Island

Phillip Island egy ausztrál kis sziget, amit a Melbourne-i turisztikai központ a feltétlenül meglátogatandó látnivalók közé sorol. Így aztán mi is elmentünk megnézni ezt a kis 100m2-es szigetet.

Phillip Island Melbourne-től körölbelül 140 km távolságra dél-délkeleti irányban található. A szigetet a szárazfölddel egy 640 méter hosszú betonhíd köti össze. A hídnak illetve az ide vezető főútnak a neve nincsen túlbonyolítva. Úgy hívják, hogy Phillip Island Road. A híd szárazföld felőli oldalán San Remo városa terül el.

A sziget a nevét New South Wales első kormányzójáról, Arthur Phillip-ről kapta. A sziget 26 km hosszú és 9 km széles, területe mintegy 100 km2 és 97 km hosszú tengerparttal rendelkezik. A 2001-es népszámlálás szerint a sziget állandó lakossága 7071 fő volt, 2011-ben már 9406 ember lakott folyamatosan a szigeten. A nyár folyamán a lakosság megduzzad körülbelül 40.000 főre és a statisztikák szerint évente 3.5 millió turista fordul itt meg. Érdekesség még, hogy ezen a szigeten forgatták az 1977-es Summerfield című ausztrál filmet.

A szigetre vezető híd így néz ki:

A sziget sok mindenről híres, de leginkább az itt található egyedülálló madárvilág miatt látogatnak el ide a turisták. Sok rövidfarkú Shearwaters és csendes-óceáni sirály él itt, de a turisták nem e madarak miatt látogatnak el ide. A fő attrakció ezen a szigeten a kicsi pingvinek.
Ezek a pingvinek tényleg nagyon kicsik :-) Egy normál méretű felnőtt pingvin mgassága 33 cm, de a legnagyobbra megnőtt sem magasabb 43 cm-nél.

A sziget turistatérképe:

Ezen a kicsi szigeten aztán tényleg minden van: strandok, turistautak, bicikliút, helikopter leszálló, pingvinek, fókák, madarak, csokoládé múzeum, hullámok, drága golfpályák, motorsport kedvelőknek színvonalas motor versenypálya, nagy hajók pezsgős asztalokkal, bérelhető hajók azoknak, akik nagy halakra vadásznak az óceánban, gokart pálya, mini vidámpark, lakókocsi park (sokan érkeznek a szigetre lakókocsikkal), szállodák, koalapark... Minden van itt, csak pénze legyen az embernek :-)

A sziget bejáratánál szembetaláljuk magunkat egy csokoládégyárral, ahol a prospektus szerint a világ legnagyobb csoki vízesése van. A belépő 15 AUD / fő.

Van itt egy 1 tonnás csokitömb:

És csokiból készült kisváros:

Meg mindenféle őrült dolgok: csokicseppkő, NC vezérlésű csokimaró gép, ami a csokitömbökbe feliratokat mar bele. Aztán van itt a csokigyárban ember méretű Dávid szobor csokiból. Csupa hasznos dolog :-)

Aztán nem messze a csokigyártól van a "Nagy Hullám" (Big Wave) műanyag csoda (saját fotó nincs róla):

Kicsit arréb találjuk meg a Phillip Island-i "Csodák Palotáját" (A Maze 'N Things). Felnőttek 33 dollárért mehetnek be megnézni a mini golfpályát, tükörtermet, mini börtönt, a kerítésszerű elemekből felépített mini labirintust és az illúziók szobáját. Én ezt hívom "rip-off"-nak.

Egy másik érdekesebb megállóhely a "The Nobbies". Itt fókákat lehet nézegetni, ahogy a szabadban éldegélnek:

Az esti fő attrakció a pingvin parádé. Este hat óra körül értünk a sziget délnyugati végében található pingvin parádé helyszínéhez. A belépőjegy 22AUD / fő. A bejáratnál van egy épület jegypénztárral és ajándékbolttal. Az ajándékboltot azért érdemes megemlítenem, mert itt van egy kijelző, ahol egy visszaszámláló mutatja, hogy mikor fog megérkezni a partra az első pingvin. Bár, hogy ezt honnét tudják előre, számomra rejtély :-) Így aztán minden turista tudja, hogy még mennyi ideje van vásárolgatni és enni-inni mielőtt elindul pingviniket nézni :-)

Néhány érdekesség ezekről a kicsi madarakról:

• Ők a legkisebb pingvinek a világon. Átlagosan 33cm magasak, és tömegük körülbelül egy kilogramm.
• A kis pingvinek átlagosan hét évig élnek. A legöregebb valaha feljegyzett kis pingvin 26 év és négy hónapos volt.
• Ezek a pingvinek az egyetlenek, akik így parádéznak, és minden este a naplemente után a tengeri halászatról hazatérve megjelennek ugyanazon a partszakaszon.
• A tolluk felül valóban kék és alul fehér.
• Úszni akár 10km/óra sebességgel is tudnak, és gyorsabbak mint a Ian Thorpe (ausztrál olimpiai bajnok úszó) :-)
• A legmélyebb nyilvántartott pingvin merülés 67 méter.
• A leghosszabb halászattal töltött idő alatt megtett út 1012 km.
•  A kis pingvin két tojást rak. A hímek és a nőstények felváltva 3-4 napos eltolásban gondozzák a tojásokat, míg a másik pingvin pihen és halászik. 10 napig bírják evés nélkül.

A sziget pingvinpopulációja 1980-as évekig folyamatosan csökkent. Egyre több strand nyílt a szigeten, ami miatt a pingvinek élőhelyeit felszámolták. A természetes ellenségük, a rókák és hasonló túlszaporodott ragadozó állatok is pusztították rendesen a földbe vájt kis gödrökben élő pingvineket. Aztán gondot jelentett a helyi, kutyát sétáltató lakosok viselkedése is. Kedvelt szórakozásuk volt, a gazdiknak és a kutyáknak egyaránt, kutyasétáltatás közben pingvinre vadászni. Az 1920-as évektől kezdve a szervezetlenül idelátogató turisták tömegének is sikerült kinyírni pár kicsi pingvint. Ezen nem is csodálkozok. Abban az időben így nézték az emberek a pingvineket [nekik még belépőjegyet biztosan nem kellett venni :-)]:

Egy átlagos éjszaka megjelenő pingvinek száma így változott az évek során:

• 1977: 752 pingvin
• 1979: 571 pingvin
• 1984: 408 pingvin
• 1990: 654 pingvin
• 2000: 640 pingvin

A pingvinbemutató közben például külön felhívták a figyelmünket, hogy indulás előtt nézzünk be az autó alá is, mert ott is megbújhat egy kis állatka, mert ezek szaladgálnak össze-vissza a part környékén. A pingvinveszélyre még táblák is figyelmeztetnek :-)

De bármennyire is vigyáznak rájuk a természetvédők, hazafelé jövet mi is láttunk egy elgázolt pingvint a főút mellett.

Aki szeretne angol nyelven még több érdekességet olvasni a turizmusról és a pingvinekről az olvassa el ezt a néhány oldalas kiadványt. Angol nyelvgyakorlásnak is jó :-)

Szóval miután mi is megnéztük az ajándékboltot, elindultunk a partra, hogy elfoglaljuk a pingvinleső helyünket. Úgy 8.20 körül kezdett el lemenni a nap és mire besötétedett baromi hideg lett. Fújt a szél, és esett az eső is. Sem a hidegre sem az esőre nem készültünk, így iszonyatosan fáztunk. Hiába volt napközben 28 fok, estére 15 lett, és a hideg szél minden megmaradt meleget elfújt.

Ilyen a naplemente a pingvinleső hely környékéről:

Miután lement a nap, kaptunk angol, japán, kínai meg mindenféle nyelven (a magyar nem volt közte) egy kis előadást olyan adatokról, amiket fent leírtam nektek. Az előadás végén azt is elmondták, hogy mit szabad tenni és mit nem. Fényképezni például nem volt szabad. Egyszer próbáltam meg fotót készíteni, de azonnal rám is szóltak.

Körülbelül este 9.30 körül egyszer csak megjelent pár pici pont a távolban. Néha eltűntek, mert a bazi nagy hullámok beterítették az úszkáló pingvineket. Hosszas tanakodás után az egyik pingvin elindult kifelé a vízből, 10 percenként egy méteres sebességgel :-) Aztán amikor végre szilárd talaj volt a bátor első pingvin lába alatt, akkor jött utána a többi is. Itt a part szélén megint megálltak tanakodni és amikor az egyik bátortalan visszaszaladt a vízbe, szaladt utána a többi is vissza a vízbe. Egy óra teszetoszáskodás után egyre több bátor pingvin érkezett és a part többi részén is megjelentek a pingvinek. Aztán végre az első pingvin eljutott a felsőbb partig és felkapaszkodott a magas parton a fű közé. Ezután megindult a pingvinek áradata :-) Tízesével, huszasával érkeztek meg a víz felől, és lassan a sziget ezen része megtelt kiabáló pingvinekkel. Bármerre mentünk, mindenütt pingvinek rohangáltak, és ilyen hangokat adtak ki:

2011-től így néz ki a pingvin nézegető hely:

Valahol ott a hátul ültünk mi is:

Már lement a nap, hideg van, de mi még mindig várjuk a pingvineket valahol ott a tömegben :)

A tömegből ilyen volt a kilátás a partra és az óceánra:

És most jöjjenek a híres kis pingvinek. Ilyenek, amikor szaladgálnak össze-vissza a szigeten:

Kis pingvinek, amikor kimerészkednek a hullámok közül a szárazföldre:

Mindenfelé pingvinek. Alattunk, mellettünk, a vízben, a homokban és a fű között. Még jó, hogy repülni nem tudnak ezek a kis állatok, mert az már igazán rémisztő lenne :-) Itt simán le lehetne forgatni a legújabb Hitchcock horrorfilmet, "Ahová lépek, pingvin terem" címmel :-)

Pingvin portré:

A sziget nagy motorsport történelemmel is rendelkezik. A sziget belső úthálózatán rendezték meg 1928-ban az Ausztrál Grand Prix versenyt és 1935-ig minden évben folytatták ezt a hagyományt. Később, 1952-ben megalakult a Phillip Island Auto Racing Club a szigeten. A klub a megalakulása után felépítette a  Phillip Island Grand Prix Circuit versenypályát, így többet nem kellett versenyekre használni a sziget úthálózatát. A pályamegnyitó verseny 1956-ban volt.

A pályát az 1970-es években bezárták, de 1989-ben újra megnyitották és azóta ez a pálya ad otthont az ausztrál motorkerékpár Grand Prix (Australian Motorcycle Grand Prix) versenyeknek. Ezen a pályán rendezik meg minden évben a Superbike World Championship, V8 Supercars és az ausztrál Drivers 'Championship versenyeket is.

A pálya weblapja itt érhető el.

Ezek közül szívesen megnéznék egy-két rendezvényt:

• február 22 - 24.: Superbike World Championship, Phillip Island-i futam
• május 18 - 20.: V8 Supercars futam
• október 26 - 28.: Moto GP futam

Strand, napfény, szép autók, motorok, csajok. Kell ennél több? :-)

Hány pingvint üthetnek el egy ilyen verseny alatt? Nem hiszem, hogy indulás előtt benéznek minden V8 Supercar autó alá, pingvint keresni :-) Biztos letakarják erre az időre a "pingvin lehet az autó alatt" figyelmeztető táblákat :-)

A fényképek egy része nem saját fotó és szerzői jogok által védettek! Forrás: http://www.narraphotography.com.au

Ui.: holnap megyünk Australian Open-t nézni élőben. A jegyet tegnap megvettük. Hurrá :-)