Granada

Sziasztok,

A mai poszt Granada városáról fog szólni. Még tavaly, 2013. december elején töltöttünk el 3 napot ebben a hangulatos kisvárosban.

Ez azon helyek egyike, ahová az Alicante és környékére érkezőknek feltétlenül el kell látogatni. Granada hangulata teljesen különbözik Alicante és a környék tengerparti városainak hangulatától. Granada fura keveréke a spanyol és muszlim kultúrának. A városnak félig spanyol és félig arab hangulata van, attól függően, hogy éppen melyik környéken járunk. Az arab bazársorok és vízipipás teázók között sétálva olyan érzése van az embernek, mintha Afrikában, Marrakechben járna, de két utcával arrébb már a spanyol tapa-caña sörözők között járhatunk.

Az egyszerű kis szállásunk a belvárosi Catedral de Granada mellett volt, ahonnét pillanatok alatt elérhető az összes turistalátványosság, a szépen felújított iszlám Alhambra kastély és a sok-sok belvárosi hangulatos étterem.

Granada ~ 250 000 lakosú igazi kellemes városka a Sierra Nevada örök hófedte hegycsúcsai közelében, 700 m magasan fekszik. A város jól ismert az egyeteméről, ahol 80 000 diák tanul az öt különböző kampuszon. Granada volt az utolsó spanyol muszlimok által lakott város ahonnét 1492. január 2-án végleg kiűzték a muszlimokat, de az épületek, az Alhambra és a bazársorok még mindig őrzik ennek az időnek a hangulatát.

A város óvárosi része kis szűk utcák útvesztőjéből áll, ahol őrült sebességgel száguldoznak a helyiek a járműveikkel.

A bazársoron Aladdin lámpását 5 euróért bárki megvásárolhatja, de a fizetés után reklamációnak nincs helye :-)

A belváros szépen rendben van tartva, látszik, hogy sok turistát várnak ide minden évben. A külső kerületekben azért nem csillog ennyire minden.

Az Alicante és Granada közötti, körülbelül 370 km-t bérelt autóval tettük meg. A két város közötti autópálya nem fizetős. Az autóbérlés egy kicsit trükkös volt (mint sok minden Spanyolországban), mert a kocsi felvételekor kiderült, hogy még ezt-azt kell fizetni, annak ellenére, hogy foglaláskor előre, bankkártyával már kifizettük a cég weblapján kikalkulált árat. Persze én sem gondolhattam komolyan, hogy napi 3 euróért odaadnak egy autót, mint ahogy hirdetik :-) Végül is napi 12 euró volt a kis Hyundai.

Az autópálya mellett mandula- és narancsfa ültetvények vannak mindenütt:

 

Granadához közeledve gyönyörű látványt nyújtanak a verőfényes napsütésben a hófedte Sierra Nevada 3500 m magas hegycsúcsai:

A szállást Kata foglalta az airbnb weblapon, ahol az emberek felkínálják saját lakásuk éppen üresen álló szobáját az utazóknak. Ez olyasmi, mint a telekocsizás, csak itt nem két város közötti autóútra lehet befizetni, hanem olcsó szobához lehet jutni, ahol este lefürödhet az ember és aludhat egy jót. Mi egy kedves spanyol lánynál laktunk az emeleti szobában. Ami kellett, az minden volt a szobában és még reggelit is kaptunk a napi 25 eurós árért (kettőnknek volt összesen ennyi a szoba reggelivel). Kaptunk lakáskulcsot, és szabadon járhattunk ki-be a lakásba. Hihetetlen volt ez a bizalom.
Ha esetleg valaki ebbe a városba tervez utazni, és nem pont négy csillagos szállodát keres, akkor szívesen megadom a lány közvetlen elérhetőségét, és így még a 6 eurós közvetítési díjat is meg lehet spórolni :-)

Granadába menet valahol a város előtt 100 km-rel van egy nagy utcai butiksor, ahol érdemes megállni, mert itt féláron be lehet vásárolni ajándékéktárgyakból és hasznos-haszontalan dolgokból. Ugyanezek a dolgok Alicantéban vagy Granadában minimum dupla áron vásárolhatók meg.

Granadába érkezve a parkolással volt egy kis gondunk. A szállásunkhoz közel majdnem annyiba került naponta a parkolás, mint a szállásunk, úgyhogy úgy döntöttünk, hogy kivisszük az autót egy külső kerületbe, és ott hagyjuk 3 napig. Csak nem lopnak el spanyol rendszámú autót :-) Végül a szállásunktól úgy 4,5 km távolságra le is raktuk egy "lakótelep" parkolójában. Ez a távolság abszolút nem volt gond, kellemes napsütésben sétálni 45 percet idegen városban, még jól is esik :-)

Délután séta volt a városban. Annak ellenére, hogy ez a decemberi időszak nem számít főszezonnak, és ez az egyik leghidegebb téli hónapok egyike, a város telis-tele volt turistákkal. Azon meg már meg sem lepődtünk, hogy esténként az összes étterem, kocsma csurig van öregekkel és fiatalokkal. Sok vendéglő úgy enyhítette a belső tér zsúfoltságát, hogy az ablakok előtt, az utca felőli oldalon könyöklőket szereltek fel a falra és a pincérek kijönnek az utcára, és ott rendelnek + esznek + isznak a vendégek. A hőmérséklet még este is megfelelő ahhoz, hogy ne fázzunk az utcán.
Nem kell meglepődni, ha néha megjelenik egy spanyol pasi gitárral, és jól megtáncoltatja az éttermek előtt beszélgető embereket. Aztán továbbáll.

Nekünk könnyű dolgunk volt, mert már elindulás előtt begyűjtöttem néhány hasznos információt a granadai kollégámtól, így tudtuk, hogy mely helyekre járnak a helyiek enni-inni, és melyekre a turisták. Így aztán nem volt nehéz megtalálni a turisták által látogatott utcáktól egy-két saroknyira lévő zseniális kis vendéglőket, ahol a puccos-turistás helyekhez képest majdnem féláron kínálják az ételeket és az italokat.

A következő helyeket próbáltuk ki, és nektek is feltétlenül ajánljuk meglátogatásra :-) egy végiggyalogolt nézegetős nap után (a megjegyzések a spanyol kollégám műve):

Calle Navas

• This is the most famous street of Granada with good restaurants. My favourite bars in this street are "Los manueles II" and "La pajuana"

La Pajuana

• Great place!

La Moraga Granada S.L.

• Maybe this place is not that cheap, but a very nice place.

Calle Ángel Ganivet, 13

• In this street there is a pub called "Ganivet 13", if you want to party and dance. This is a good place... :-)

Restaurante Gyn Coctel Escudo 11

• Great place to drink a good gin tonic, you can choose among more than 20 different gins.
• Calle Escudo del Carmen, 11, Granada, Spain

Aliatar Café

• Large and good place to have a drink and listen to good music.
• Calle Recogidas, 2, Granada, Spain
• http://www.aliatar.es/

Taberna Salinas

• A well-known place in Granada.
• C/Elvira, 13, Granada, Spain

Bodegas Castañeda

• This is one of my favourite places to eat or "tapear" :-) Only has a problem, it is always overcrowded! But if you go there you must ask "Media tabla castañeda fria" and a "vermuth". You'll be amazed.
• Calle de Almireceros, 1, Granada, Spain

Plaza de San Nicolás

• Man, if you don't visit this square, you won't have been in Granada. Here, you will have the best sight and sunset of your life.

Plaza Aliatar

• In this square there is a well-known restaurant to eat snails. In spanish  we call it "caracoles". You can also try other things :-)

Granada 10

• This is a good disco if you want dance until seven in the morning.
• Calle de la Cárcel Baja, 10, Granada, Spain
• www.granada10.com

Calle Pedro Antonio de Alarcón

• This street is well-known for all people in Granada, it is a street with lots of pubs and bars. Nowadays, it is not so fashionable, but if you have time, you could visit it.
• Calle Pedro Antonio de Alarcón, Granada, Spain

A gin-tonikos hely is nagyon jó, de ahol a legfinomabbat ettük és ittuk az a Bodegas Castañeda volt. A "Media tabla castañeda fria" nagyon finom étek, minden magyar szeretni fogja [nem árulom el, hogy mi ez, menjetek el, és kérjétek ki :-)]. Hozzá mindenképpen ajánlom a Carlos által említett "vermut"-ot. Zseniális a kettő együtt.

A kocsma belülről a vermutos hordókkal:

Erről a linkről letölthettek google maps-ből kiexportált fájlt, ami a fenti helyek pontos elhelyezkedését tartalmazza. E útmutató alapján találtuk meg mi is a helyeket (az angol nyelvtani hibákért előre is elnézést kérek Carlos nevében).

A kulináris élvezeteknek tovább hódolva a granadaiak kedvelt ételét is megkóstoltam a Plaza Aliataron. Inkább érdekesnek, mintsem finomnak mondanám a granadai kifőzött kerti csigák ízvilágát:

Granada legnagyobb turistalátványossága az Alhambra kastély. Ez a csodálatos mór palotaegyüttes Európa egyik leglátogatottabb műemlékegyüttese. A kastélyt a mórok kezdték el építeni, majd Izabella és V. Károly továbbfejlesztették. A mórok elűzése után pusztulni kezdett, majd a XX. században indult újra fejlődésnek.

A kastélynak több kisebb-nagyobb parkja is van. Például a külső park bejárata is sövényből van elkészítve. Aki többet szeretne olvasni a kastélyról, annak a wikipédia oldalát ajánlom.

Az épületek:

A belső kert a virágokkal és a decemberi ősztől megsárgult levelű fa:

Az Alhambra a szemközti dombon lévő Plaza de San Nicolás térről:

A város és a Sierra Nevada látképe fentről, a vár legmagasabb pontjáról, a várfal tetejéről:

Fontos információ, hogy a belépőjegyet az ideérkezés előtt legalább egy hónappal vegyétek meg. Jegyet a látogatás napján nagyon kivételes esetben lehet csak vásárolni. A jegyek ára 8 eurótól indul. Van sétálgatós jegy, amivel nem lehet a kastélyba bemenni és van nappali-éjszakai jegy is 15 euró körüli áron. Ha mégsem vettük volna meg a jegyet előre, akkor szerintem egy kis felárral a helyi utazási irodákban is hozzá lehet jutni némi beszélgetés után.

A másik, a turisták körében méltán népszerű környék pont az Alhambrával szemközti dombon van, ahonnét az egész város látszik. Itt van a Carlos által említett Plaza de San Nicolás tár is. Felülről látva a város hangulatos utcáit, a bazársorokat, a szép középkori palotákat és lakóházakat, egyből megjön az ember kedve egy kis barangoláshoz :-)

A bátrabbak meglátogathatják város mélygarázsait is. Itt a falakon a granadai graffiti művészek keze nyoma látható. Sok igazán jól sikerült alkotást lehet megnézni, ha bemerészkedik a látogató ezekbe a föld alatti helyekre:

A városban nagyon sok templom van. Szinte az egyik templom kijárata a másik bejáratánál van. Van köztük díszes, túl díszes és puritán katolikus templom. Néhány közülük:

Élvezzétek a sok képet :-)

Alicante

Sziasztok,

Hosszú szünet után végre új posztot írok. Lassan fél éve élünk ebben a kis spanyolországi városban és ha őszinte akarok lenni, akkor tulajdonképpen nem sok rosszat tudok erről a helyről írni. Persze azért majd fogok :-)

Alicante egy nem túl szép, de nem is csúnya kisváros, ahol nagyon-nagyon sokat süt a nap. Sosem gondoltam volna, hogy Európában is lehet ilyen gyönyörű időjárás. Itt talán még Ausztráliánál is szebb az idő. Tél közepe van, délután 5 óra, 18 fok, szikrázó napsütés. Pár órája a tengerparti strandon a homokban törölközőn üldögélő és olvasgató embereket láttam.

A városnak két hivatalos neve van: Alicante és Alacant. Az első spanyol a másik katalán neve. A várostól 2 km-re kezdődik a turisták által jól ismert Costa Blanca nevű híres strand. A város Alicante tartomány központja, lakosainak száma 2011-es adat szerint ~335 000 fő. Ez egyben Valencia autonóm közösség második legnagyobb városa (az első Valencia 809 000 lakossal) és Spanyolország 13. legnagyobb városa.

A városnak van egy nagy kikötője, amit ki is használnak az üdültető cégek: nyaranta sok nagy hajó hozza ide az embereket nyaralni:

Ez a 4. legnagyobb város Spanyolországban, ami hozzájárul a spanyol GDP-hez Madrid, Barcelona és Valencia után. A helyiek szerint ennek a városnak vannak Spanyolországban a legjobb klimatikus adottságai. Ez azt jelenti, hogy évente három hónap van, amikor az átlagos nappali hőmérséklet 20 fok alatt van:

Ez persze nem hangzik rosszul, de ha azt nézzünk, hogy a lakásban általában ugyanannyi a hőmérséklet, mint az utcán, akkor már nem is olyan tökéletes ez a téli 15-17 fok :-)

Ezt a fotót 2013. október végén készítettük a San Juan strandon:

A házakban nincsen semmilyen fűtés (végre egy közös pont Ausztráliával), mert a spanyolok szerint három "hideg" hónap miatt nem érdemes fűtőberendezést beépíteni a lakásokba. Szerintük ez túl drága beruházás lenne és talán sosem térülne meg. Ezért aztán jól felöltözve, 3-4 meleg takaróval betakarózva alszik mindenki esténként. Lehet egy kis meleget csinálni a lakások alapfelszereltségéhez tartozó légkondicionáló berendezéssel, de az meg nagyon sok villanyt eszik, így aztán leginkább fagyoskodás van télen a lakásokban.

A fürdőszobákban van a falon egy elektromos melegítő, és azzal lehet valamelyest meghozni az ember kedvét az esti vagy reggeli fürdéshez. Talán még Sirilla György sem élvezné az esti fürdőprogramot a jéghideg fürdőszobában :-)

A meleg klímának köszönhetően nagyon sok külföldi él ezen a környéken. Vannak itt britek, németek és skandinávok lakta települések, ahol a helyi éttermekben saját nyelven rendelhetnek az itt élők. Magyarok lakta települést meg nem fedeztünk fel, de azért vannak magyar ismerőseink.

A környéken nagyon sok szép város van, amit érdemes meglátogatni. A teljesség igénye nélkül íme néhány közeli kötelezően meglátogatandó település: Benidorm, Altea, Valencia, Elche, Guardamar del Segura, Torrevieja, San Juan Beach, Calpe, Tabarca szigete, Serra Gelada, El Castell de Guadalest, Granada és a Sierra Nevada a 3000 m feletti hegycsúcsaival a túrázni vágyó Ritának :-) Az utóbbi kettő úgy 400 km-re van Alicante városától. A helyek közül már sok helyen jártunk, úgyhogy majd egyszer talán lesznek ezekről a kirándulóhelyekről is posztok.

Kedvcsinálónak egy fotó Guadalest-ről:

És persze itt van 50-60 euró repjegyár távolságra Marrakesh, Casablanca és Essaouira városa Marokkóban, Afrikában.

A város néhány dologban hasonlít Budapesthez is. Ha itt kutyaszarba lépsz, akkor az nem hoz szerencsét, mert ez nem számít különösebben ritka eseménynek. Minden telis-tele van kutyaszarral és húggyal. Brutálisan sok van belőlük mindenütt. Kicsi, nagy, óriási. Az sem meglepő, ha reggel a ház kapuján kilépve pont egy bazi nagy kupacot találsz. Elég undorító, de hát ez van, ez nem Ausztrália. Itt is sok mindennek meg kell változni még az emberek fejében. Végül is nem olyan rég szabadultak a spanyolok Franco uralma alól :-)

A városban két nagy vár is van: Santa Barbara Castle és St. Ferdinand Castle. Az előbbi a nagyobb, szebb és ez magasabb kődombon van mint az utóbbi. És már csak azért is szebb a Santa Barbara vár, mert mi annak a tövében lakunk :-) Aki erre jár, annak mindenképpen érdemes felmászni ide, mert innét gyönyörű a kilátás az egész városra, a strandra és a tengerre. Mindkét kastély látogatása ingyenes.

Kilátás a Santa Barbara várból:

Van a városnak több szabadtéri és néhány fedett nagy piaca is. Ezek teljesen hasonlóak az otthoni vásárcsarnokokhoz. A mi kedvenc piacunk a Mercado Central. Jó nagy, és viszonylag mindent lehet itt kapni és itt van tőlünk 5 percre. Jó azért annyira nem nagy sem a kínált áruk választéka, sem a területe mint a melbourne-inek :-) És a "tisztaság" az első látogatás alkalmával jól mellbe vágott. Ennek ellenére nagyon fincsi kajákat lehet itt venni olcsón. Majd lesz egy-két poszt az ételekről is később.

A spanyol bürokrácia is megér egy külön posztot. A spanyol és a magyar bürokrácia között akkora a különbség mint a magyar és az ausztrál között. Az ügyintézés iszonyatos küzdelem nem csak a külföldieknek, de a helyieknek is. A helyiek már megszokták a bonyolult és körülményes procedúrákat, és ők még spanyolul is beszélnek. Spanyolul nem beszélők jobb, ha be sem mennek egy hivatalba telefonos segítség vagy tolmács nélkül.
Azért arra kíváncsi lennék, hogy Magyarországon angolul hogyan lehet ügyet intézni az okmányirodákban külföldinek. Szerintem egyszerűbben, mint itt, bár ez csak megérzés. Soha nem olvastam utána.

A városi közlekedés egész jó. Van busz és villamos. Érdekesség, hogy a villamos elmegy egészen Benidormig (sőt még tovább is), ami 45 km távolságra van innét. A buszok többnyire nem a kiírt menetrend szerint járnak és néha tovább suhan a busz kihagyva egy megállót, mert a buszsofőrnek nincs kedve megállni, hiszen olyan jó lendületben van a jármű [vagy mert nem integettek a buszmegállóban állók] :-)

Villamos útvonalak:

A városnak van egy bazi nagy reptere, ami 10 km távolságra van a várostól. Nagyobb mint Ferihegy. Nem tudom, minek építettek ide ekkora repteret, mert szinte üres az egész. Este 10 után már semmi nincs nyitva. Van viszont egy kb. 20 percenként közlekedő busz a város és a reptér között, amivel 2.90 euró összegért éjjel 11-ig be lehet jutni a városba. Az utazó 23 óra után már csak taxival juthat el a városközpontig 20 euróért.
Magyarországról ide látogatóknak két repülőtársaságot ajánlok: Ryanair és Air Berlin. A Ryanair-nek csak nyáron van ide közvetlen járata, az Air Berlin-nek egész évben van közvetlen járata Budapest és Alicante között, ~200 euró áron.

Az éjszakai élet Spanyolországban nagyon különleges. Alicante városában szerintem minden lakosra jut egy étterem, de mégis mindegyik minden éjjel tömve van emberekkel. 30% felett van a munkanélküliségi ráta, de mégis jut pénz arra, hogy kocsmázzanak. Nem tudom hogyan csinálják. A spanyol kollégák (igaz más sincs, csak spanyol kolléga...) hetente kétszer-háromszor is elmennek kocsmázni, amit nekem elég nehéz követni :-) Próbálom, de nem mindig megy. Öreg vagyok én már a mindennapos bulikhoz :-) Az éjszakai élet is megér pár új posztot :-)

Összességében nem olyan rossz hely ez az Alicante: jó az idő, süt a nap, finomak az ételek, szépek a lányok és mind rövid szoknyát hord, és viszonylag olcsó minden. De biztos vagyok benne, hogy nem ez az ország a mi végállomásunk.

Szép napot nektek.

Munkahelykeresés

Sziasztok!

Ma az ausztráliai munkahelykeresés nehézségeiről szeretnék nektek egy kicsit írni. Ez egy olyan témakör, amiről órákon át lehetne beszélgetni, és még ezek után is azt érzed, hogy nem tudsz eleget erről a témáról :-)
Az álláskeresésre nincs általános recept. Minden országban teljesen eltérő szabályokat és formaságokat kell betartani álláskereséskor, és persze az a módszer, ami nekem működik, nem biztos, hogy neked is működni fog.

Ausztráliában munkahelyet találni az IT-területen nem nehéz. A munkahelykeresés itt sem könnyű, de nem is lehetetlen küldetés. Éppen olyan nehéz itt munkahelyet találni, mit Magyarországon. Persze a szokásos nehézségek mellett itt még számolni kell a nyelvi és vízumproblémákkal is. És azzal is, hogy az angol nyelvterület miatt itt egy pozícióra még többen jelentkeznek, mint otthon.

IT-területen nagyon sok felkínált pozíció van. Főállásban 70 000 AUD és 120 000 AUD között lehet keresni Java J2EE / Web Developer / Architect-ként ami jól hangzik, de azért sok pofont kap álláskeresés közben az ember.

Ha már van egy kényelmes kis szobád, ahol egy mozgalmas nap után megpihenhetsz, és kezdesz kifogyni a pénzből, vagy csak unatkozol akkor itt az ideje, hogy elkezdj munkát keresni :-) Az álláskereséshez első körben két dolog kell: egy jó kis önéletrajz és egy ausztrál mobiltelefon szám.

Az első egy hónapban úgy próbáltam pénzt spórolni, hogy nem vettem helyi telefonszámot, csak e-mail címem volt az álláskereséshez. Oda vártam a válaszokat :-) Nem is működött a dolog. A mai pörgő világban úgy látszik, már túl lassú az email-es kommunikáció az álláskereséshez :-) Szóval az álláskereséshez mindenképpen szükség van egy helyi telefonszámra. 30 AUD-ért vettem egy Telstra pre-paid számot. Az SMS (itt úgy hívják ezt, hogy 'text') országon belül 12 cent, Európába 20 cent. Egy perc helyi beszélgetés 15 cent, 5 perc 75 cent. Nem mondható drágának.

Ha már van telefonszámunk, akkor örülhetünk, mert ezt máris odaírhatjuk az önéletrajzunk tetejére :-) De milyen legyen az önéletrajzunk? Az tény, hogy a Magyarországon használt, és jól bevált, működő, angol nyelvű CV-m itt nem ért semmit :-)

Az első hónapban a legnagyobb gondom az volt, hogy nem kaptam választ a beküldött jelentkezésekre. Próbáltam beszélgetni erről a témáról helyi emberekkel, tanárokkal a suliban, és még a helyi PC KLINIKA üzletekbe is bekopogtam CV-vel a kezemben, hogy óvatosan puhatolózzak a helyi szokásokról. Ezek a "bolti" beszélgetések nekem nagyon hasznosnak voltak. Néha, nagy ritkán össze lehet futni ráérő, beszélgetni akaró, barátságos emberekkel az üzletekben, akik megosztanak veled néhány használható gondolatot. Csak jó sok kitartás és türelem kell a sok járkáláshoz. És ingyen angol nyelvgyakorlatnak sem rosszak az ilyen beszélgetések. Aztán elmentem egy ingyenes, állami állásinterjú tanácsadásra is, mire végül kezdtem megérteni, hogy mit kell átírnom az önéletrajzomon ahhoz, hogy az elkezdjen működni :-)

Ausztráliában az a helyzet, hogy "one position 400 candidates", vagyis minden IT-s állásra legalább 200-300 jelentkező küldi be az önéletrajzát, de a jó pozíciókra akár 400-an is jelentkezhetnek. Ennyi önéletrajzot képtelenség kézzel feldolgozni, ezért itt is az informatikát hívják segítségül. Ezek a programok végigdarálják az önéletrajzokat és kiválogatják azokat, ahol 100% a kulcsok találati aránya. Ezeket a programokat resume parser-oknak hívják. Ha megértjük, hogy dolgoznak ezek a programok, akkor tudunk olyan önéletrajzot írni, ami átjut ezeken a feldolgozó programokon :-) A lényeg az, hogy minden szakmai kulcsszó benne kell, hogy legyen az önéletrajzban ahhoz, hogy átjussunk az első szűrőn.

Aztán az is fontos, hogy a fájl adatlapja ki legyen megfelelően töltve. Erre magamtól sohasem jöttem volna rá. Név, email cím, telefon, IT-s kulcsszavak... mindent be kell írni a fájl adatlapjába. Érdemes minden mezőt kitölteni, ahogy JobAngel is javasolja.

Aztán érdemes minden lap tetejére ráírni az adatainkat (nem csak az első oldalra), mert senki nem akarja keresgélni a telefonszámod, miközben olvassa az önéletrajzod. Vagy az is lehet, hogy csak az első oldalt nyomtatják ki, a többit el sem olvassák :-) Vagy elvész a sok papír között a CV-d első oldala. Mindig kéznél kell legyen az elérhetőséged. Legyen csak ott minden lap tetején. Nekem az vált be, hogy az első oldalon minden fontos információt leírtam magamról, a kulcsszavakkal együtt. Az önéletrajz többi oldalát úgy is majd csak akkor olvassák el, ha az első oldalt érdekesnek találták.

Végül pár hónap után csak összeállt a "jó kis" CV-m :-) Az önéletrajz mellett elkészítettem egy "Main Responsibilities and Project Roles" pár oldalas anyagot is. Ezt először a második állásközvetítős interjúm során kérték tőlem, és később én is felismertem, hogy milyen hasznos is ez a másik doksi. Ezt általában akkor küldöm el amikor visszaírnak, ill. hívnak, hogy már rajta vagyok a "short" listán. Ilyenkor írok egy köszönő levelet, és elküldöm ezt a második dokumentumot. Ebben konkrét projekteket sorolok fel, amelyekben részt vettem és a rövid leírásukat, mint például a projektek nevei, amikben dolgoztam [érthetetlen projektnév esetén gondolkozás nélkül átneveztem a projekteket, hogy az olvasó is értse miről szólt ez az egész :-)], a beosztásomat, felelősségemet és a projektben használt technológiákat, ill. módszereket röviden.

Persze a fent leírtak csak akkor érvényesek, ha nincs kapcsolati tőkéd, nincsenek ismerősök, akik segíthetnek vagy súghatnak az álláskereséshez. Azt érdemes tudni, hogy a statisztikák alapján az állások 70%-a úgy kel el, hogy meg sem hirdetik :-)

Ha ezeken a problémákon átlendültünk, és biztosak vagyunk abban, hogy az önéletrajzunk rendben van, akkor megküzdhetünk a következő problémával: a megfelelő vízum problémája. Ausztráliában diákvízummal 20 órát lehet hetente dolgozni. Ez pont a fele annak, mint amit elvárnak a munkáltatók egy rendes IT-s munkahelynél :-) Ha nincs megfelelő munkavállalási vízumunk, akkor szinte lehetetlen "rendes" munkát találni. Félmunkaidős normális IT-s munka nem létezik :-) Néha még megfűszerezik a jelentkezési feltételeket azzal, hogy legyél számlaképes is.

Megfelelő vízummal minden kapu kinyílik, és ha van tapasztalatod és angol nyelvtudásod, akkor tiéd lehet bármelyik, jobbnál jobb ausztrál állás. Ha ezek a dolgok hiányoznak, akkor jobb, ha csak a vendéglátásban próbálkozol mosogató állásra jelentkezni :-)

De nehogy azt hidd, hogy mosogatói állást találni könnyű :-) Az egyik itteni ismerős, aki menedzserként dolgozik a Melbourne-i Hofbrauhaus German Restaurant-ban néha megmutatja, hogy hetente hány centiméternyi önéletrajzot kap. Ha egymásra rakja a CV-ket, akkor heti 10cm-nyi jön össze. És ez minden hétvégén megy is szépen a kukába. Éppen ezért a személyes kapcsolatok itt is sokkal fontosabbak, mint egy beadott önéletrajz. Persze ha nincs ismerős, akkor csak azt lehet tenni, hogy személyesen, naponta bekopogtatni az ajtón, hogy itt vagyok, dolgozni akarok. Nem könnyű...
Millióan akarnak valami kis pénzt keresni bármilyen munkával ebben a városban, ezért Melbourne az a város, ahol a tányérmosogatók 80%-a diplomás mérnök Európából, Ázsiából és bárhonnét. Kemény munka, és ha szerencséd van, akkor óránként 15 AUD-t is kaphatsz. Mindenhol nagyon motivált, angolul jól beszélő, ügyes, okos és gyors mosogatót vagy takarítót keresnek. A takarításhoz legyen saját autód és saját takarító kütyüid.

A cégek megengedhetik maguknak, hogy ilyen feltételekkel keressenek takarítót vagy tányérmosogatót, mert a töménytelen jelentkező között úgy is lesz ilyen. "Erősen motivált mosogató", röhej :-)

A suliban a diákok az első munkahelyet általában nagyon nehezen találják meg, és a CV-kben össze-vissza kell hazudni mindenfélét, hogy esélyt kapjon valaki arra, hogy egy ingyenes vagy fizetett próbanapra behívják dolgozni. Mert itt ha a CV-d megtetszik a munkáltatónak, akkor a következő lépés, hogy behívnak próbamunkára (ez most a diákmunkákra és nem az IT-s munkákra vonatkozik).

És arról se feledkezzünk el, hogy ha végre megvan a hőn áhított mosogatós munkahelyünk, akkor a napjaink úgy fognak innentől kezdve telni, hogy reggel 9-től délutánig iskola, bóbiskolás a fáradtságtól a padban, utána késő estig diákmunka a vendéglátásban éhbérért, utána hazautazás, kicsi alvás és másnap minden kezdődik elölről.

Végül, ha még a mosogató állás sem jön össze, akkor lehet vállalni nem fizető közmunkát, mert azt aztán majd beírhatod referenciaként az önéletrajzodba, mint helyi munkatapasztalatot és ezután majd talán könnyebben fogsz munkát kapni. Meglepődtem, amikor láttam, hogy itt az ingyenes közmunka mennyire népszerű. Fura, mert otthon ilyenről nem is nagyon hallottam (kivéve mostanában). De közmunkát kapni sem könnyű, mert az itt tanuló diákok százai akarnak ingyen dolgozni, csak azért, hogy elinduljanak az itteni életükkel valahogyan.

Amúgy én is így kezdtem itt a pályafutásom :-) Szerencsém volt, mert az Ability nyelviskola, ahol tanulok, jó kapcsolatokat ápol a városi önkormányzattal, és így viszonylag könnyen kaptam munkát a melbourne-i reptéren lévő "Student Welcone Desk"-nél. A feladatunk itt az volt, hogy a városba érkező diákoknak segítsünk. Ezt a munkát két hétig csináltam, és nagyon jót tett az angolomnak. A fizetség az volt, hogy kaptam jegyet a városközpont és a reptér között közlekedő buszra és napi egyszeri kaját. Ezt a referenciát aztán felhasználva sokkal könnyebb volt később munkát találnom.

Ez a lány a program egyik fő szervezője:

Itt meg egy csomó kép van erről a népszerű közmunkáról.

Aki teheti, az megfelelő munkavállalási vízummal jöjjön ki, mert úgy sokkal nagyobb az esélye munkát találni. De ez sem garancia semmire. Van olyan ismerősöm, aki egy éve próbál munkát találni, és van munkavállalási engedélye is.
Akinek "csak" diákvízuma van [mint például mi :-)], az is jöjjön ide szerencsét próbálni, mert itt bármi lehetséges, csak kitartás és erő kell hozzá (+ pénz) :-)

Aki kitartó, az végül talál magának itt munkahelyet, és azután elkezdenek jól menni a dolgok. Jól fog élni, nyugalomban és tiszta, egészséges környezetben. Ha sikerül a szakmában elhelyezkedni, akkor az itteni jó élethez elegendő pénzt is lehet keresni, és ha azt akarod, akkor örökre le is telepedhetsz ebben az országban.

Itt minden rajtad múlik.

És jó kis kaland ez az Ausztrália :-)

Felhő, első rész

A mai blogbejegyzés rendhagyó módon az informatikáról fog szólni. Olyan szoftverekről, ingyen elérhető szolgáltatásokról és programokról fogok ma írni, amelyeknek a nagy részét ebben az országban ismertem meg és egy néhányat közülük itt kezdtem el először használni.

Szerencsésnek érzem magam, mert újra olyan munkakörnyezetbe kerültem, ahol vannak nálam okosabb emberek is, akiktől sok szakmai újdonságot tudok tanulni. Néha csak kapkodom a fejem, hogy mennyi új és igazán hasznos újdonság születik körülöttünk ebben a világban. Csak legyen energiánk elolvasni a sok-sok könyvet és cikket az új technológiákról. Persze az is nagyon fontos (szerintem ez a legfontosabb), hogy mit olvasunk, mert mindent nem lehet elolvasni. Végtelen mennyiségű időt sajnos nem kaptunk az élettől :-) És szerintem az is fontos, hogy miután megismertük az újdonságokat, tudjuk azokat hová tenni, vagyis tudjuk, hogy mikor és milyen helyzetben lehet, illetve kell őket használni.

A mi szakmánkban fontos, hogy ismerjünk pár fontos régi és új technológiát, és próbáljunk naprakészek lenni. Itt Ausztráliában is folyamatosan találkozok olyan programozókkal, akik bármilyen probléma megoldását egy új program megírásában látják :-) Ez pont olyan, mint amikor a hegesztő szakember kerítése vasból készül. Fel sem merül a gondolat, hogy esetleg a fakerítés stílusában jobban menne a házhoz :-)

A Mol-ban megadatott, hogy egy olyan kis csoportban dolgozhattam, ahol nálam okosabb emberek voltak. Így aztán nem volt nehéz megtalálnom azt a szakmai irányt és technológiát, aminek a megtanulásába érdemes volt sok-sok energiát beleölni. A jelen bebizonyította, hogy ezek a szakmai irányok helyesek voltak és időt álló a megszerzett tudás. És pénzt is lehet ezzel a tudással keresni :-)

A töménytelen sok új technológia közül ma sem könnyű eldönteni, hogy milyen újdonságot tanuljon meg a mérnökember. És amiről most beszélek, az csak az informatika. A másik kedvenc témám, a közgazdaság, tőzsde is iszonyatosan gyorsan változik manapság. Még két élet sem lenne elég minden érdekesség megtanulására és elolvasására :-)

Megint úgy alakult, hogy vannak okos emberek (is) körülöttem, és a munka során csupa új dolgot kell használnom. Ezeket nem nehéz megtanulni, ha van olyan tudás, amire lehet építkezni :-)

Az egyik munkatárs, akitől mostanában sok érdekességet hallok, az a jQuery egyik fejlesztője. A másiktól pedig sokat tanulok arról, hogy hogyan kell Ausztráliában egy céget felépíteni.

A sok bevezető blabla után jöjjenek hát a felhő alkalmazások.

A poszt első részében olyan dolgokról fogok írni, amelyek nem csak informatikusoknak lehet hasznos. Mindenkinek ajánlom figyelmébe, mert még hozhatja úgy az élet, hogy neki is használnia kell ezeket a megoldásokat. A második részben sok Java-s dolog lesz :-)

Jöjjön az első rész.

Mire vágyik a legtöbb ember? Szabadságra. A felhő (cloud) az, ami megadja nekünk ezt. És ha okosak vagyunk, jó eszközöket használunk, akkor tényleg szabadok lehetünk. Nem számít, milyen számítógép elé ülünk le, nem számít, ha lepukkan a laptopunk. Elszaladunk a boltba, veszünk egy másikat és másnap már dolgozhatunk is tovább. Eljött az a világ, amikor egyre több dolgot tárolunk távoli, istentudja hol lévő gépeken.

Anki
Az első, nekem nagyon-nagyon hasznos felhő alkalmazás az angol nyelvet segíti tanulni. A neve: Anki. Erre a kincsre akkor találtam rá, miközben keresgéltem az interneten, hogy létezik-e már hasonló program, mint amit el szeretnék készíteni. Hát létezik. Bár nem olyan jó, mint amit én szeretnék csinálni :-) De most ezt használom, és nem írok másikat. Egyenlőre :-)

Az alkalmazás tulajdonképpen egy emlékezetfejlesztő kis program, amit lehet nyelvtanulásra is használni. Én most az angol szavak, kifejezések és szófordulatok tanulására használom. Lehet használni Microsoft Window$-on, Linux-on, mobileszközön és van webes elérése is. Pont emiatt zseniális. A rendszerben léteznek mások által készített és megosztott leckék, amiket én is használhatok. És persze én is készíthetek saját leckéket saját kérdésekkel, amit vagy megosztok másokkal, vagy nem. A leckéket a rendszer saját maga tárolja (nenm a saját gépünkön vannak a fájlok), ezért ha utazok a villamoson, akkor is ugyanazt a leckét gyakorolhatom, ha az irodában vagyok, akkor is, és ha otthon, akkor is ugyanazokat a szótanuló kártyákat nézegethetem. Ez az egyik dolog, amiért beleszerettem az Anki-ba.

Program indulás Linux-on:

Kifinomult ellenőrző-visszakérdező rendszere van a programnak, ami elősegíti, hogy valóban emlékezz minden megtanulandó szóra. Zseniális és egyszerű.

Leckék:

A másik dolog, amiért kedvelem ezt az alkalmazást az a következő:

Én sokkal jobban megjegyzem a szavakat és kifejezéseket, ha egy képet kapcsolok hozzájuk. Ezt egy perc alatt megtehetem ebben a programban. Felveszem a szó magyar és angol jelentését, írok hozzá példamondatokat, és adok hozzá egy olyan fotót, ami segíti az adott szót memorizálni. A megfelelő fotót villámgyorsan megtalálom a Google képkeresőjével.

Gyakorlás:

Szavak hozzáadása:

De ez még nem minden. Angol szavakat, kifejezéseket tanulni elfecsérelt idő akkor, ha hozzá a kiejtést nem memorizálod. Bármilyen, de tényleg bármilyen találomra kiválasztott szóhoz egy perc alatt felveheted a tesztedbe a szó angol kiejtését. De nem béna gépi hangon ám! Mert az megint kutyafülét sem ér. Rendes, emberi által kiejtett kiejtést társíthatsz minden egyes megtanulandó szó mellé. A hangok használatához ezt a plugint kell használnod: 3100585138


Ezt az egyszerű szót napokig nem értettem meg, amikor hallottam :-) A kiejtése iszonyat fura:

Az Anki például ezeket a kiejtéseket gyűjti le a hierarchy szóhoz:





Egyéb hasznos és haszontalan Anki plugint itt találsz: plugins.

Képpel, kiejtéssel és visszateszteléssel szót tanulni egész szórakoztató :-)

És persze a képet, hangot mindent egy távoli gépen tárol a szoftver, úgyhogy egy másik géphez leülve simán lehet folytatni a szótanulást.

Webkliens:

Google Drive
Ez egy igazán régi szolgáltatás, 2006 óta használható. Ha szeretnél a fájljaidhoz hozzáférni és szerkeszteni bárhonnét, bármikor, akkor ne a saját gépedre mentsd le őket, hanem a Google Drive-ra. Ez a Google egyik ingyenesen elérhető szolgáltatása, ahol akár több ezer fájlt is tárolhatsz, szépen mappákba struktúrálva. Legyél internet kávézóban, otthon, vagy az iskolában, nem számít. Mindig kéznél lesznek ezután a fontos fájljaid. És még szerkeszteni is tudod őket, a webes word, excel és power point szerkesztővel.
És ha úgy kívánja kedved, megoszthatod a kollégáddal a táblázatokat és közösen szerkeszthetitek azt online egy webböngészőben. Ha használni akarod ezt a több mint 5GB-os tárterületet, nem kell hozzá más, csak egy gmail-es hozzáférés. Ha ennél több tárterületet szeretnél, havi 2,5 USD-ért 25GB tárhelyet kapsz. 2012 óta a Google Drive-ot felcsatolhatod mappaként is, és a Window$-ban ill. Linux-ban úgy látszik, mint egy sima normális könyvtár. És erről a távolt könyvtárról a Google biztonsági mentést is készít. Szerintem ez jobb, mint egy saját külső usb-s merevlemez :-)

Ha ilyen helyen tárolom a fájljaimat, akkor tényleg nem vagyok számítógéphez kötve. Hozzáférhetek a fájljaimhoz Budapesten is és Melbourne-ben is.

Ha projektben dolgozom, akor a projektfájlokat meg tudom osztani a kollégák között.

 Zseniális találmány, de a Dropbox, még ennél is szuperebb, szerintem.

Dropbox
Ez egy igazán népszerű dolog itt Asztráliában. Én is megkedveltem, és használom is. Évi 20 000 HUF-ért adnak 100GB mentett, stabilan elérhető tárhelyet. Szokás szerint van hozzá Window$-os, Linux-os és mindenféle mobileszközös kliens.

Az én Dropbox könyvtáram így néz ki:

Nem kell hozzá méregdrága Micro$oft SharePoint server, nem kell hozzá fejleszteni, telepíteni és mégis van neki web-es elérése is:

Továbbá portálrendszerekbe integrálható portlet is jár hozzá. A Dropbox-nak van magánembereknek szóló csomagja, és céges csomagja is van természetesen. Furcsa, de itt nem félnek használni a cégek ezeket a szolgáltatásokat. Kis- és közepes méretű cégek egyaránt használják a Dropbox-ot, mert anyagilag ez jobban megéri nekik, mint saját fájl szervert üzemeltetni. Pléldául nem kell hozzá helyi rendszergazda, aki egész nap buzerálja a szervert :-). És persze stabilan működik. Ez a Dropbox dolga.

Én mostanában ide kezdtem el menteni az adataimat a notebookról, és nem külső usb-s tárolóra. Ha dolgozom, akkor ide teszem a fájlokat. Itt vannak a projektek munkakönyvtárai, megosztva a kollégák között. Tökéletes, csak ajánlani tudom mindenkinek, annak is, aki menteni szeretné a fontos adatait, és annak is, aki dolgozik egyénileg vagy távmunkában bármilyen projekten.

Blog
A blogot is meg kell említsem. Ennek egy oka van. Munka közben gyakran készítek feljegyzéseket azokról a megoldásokról, amikre hosszas tökölődés és Google keresgélés után rájöttem.
Mindenre meg lehet találni a megoldást, de legtöbbször apó információdarabkákból kell összerakni a végső megoldást. És néha ez sok-sok kutatómunkával jár. Ezért az eredményt érdemes feljegyezni, mert ha jövő héten újra belebotlok ugyanebbe a problémába, vagy valamelyik kollégám ugyanezzel a kérdéssel birkózik, akkor nem kell újrakezdeni a kutakodást. Ehelyett én feljegyzéseket készítek a megoldásokról.
És itt kapcsolódik be a blog. Észrevettem, hogy a feljegyzéseket jobb blogban tárolni és megosztani őket az interneten, mint a saját gépemen parkoltatni a sok hasznos információt. Így mindenki profitálhat belőle, éppen úgy, mint ahogy én is a mások által megosztott és publikált cikkekből. Így valami kicsi dolgot én is visszaadok a közösségnek.

És az sem utolsó dolog, hogy álláskeresésnél a HR partner meg fogja találni ezt a blogot, és ez nagyot dob az ázsiónkon. Higgyétek el, így van.

Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy társat ill. társakat keressek egy szakmai blog indításához. Ha valaki hasonlóan gondolkozik, és neki is van sok-sok kis hasznos szöveges feljegyzése, és azokat szívesen megosztaná, kérem keressen meg. Az adataim ott vannak a blog szerkesztői között. Szeretnék indítani egy szakmai, informatikával foglalkozó blogot, de egyedül kevés vagyok hozzá. 

Kár, hogy a frappáns Informatikai Navigátor név már foglalt, mert akár ez is lehetne ennek a blognak a címe :-)

Trello
Nehéz megfogalmaznom, hogy mire is való ez a dolog valójában. Én személy szerint nem sokat használtam ezt a webszájtot, de a projektvezetők egy része nagyon szereti.

Ez egy olyan hely, ahol menedzselni lehet egy kis munkacsapat dolgait. Feljegyzéseket lehet készíteni és megosztani egymás között, feladatokat lehet kiosztani csoporttagoknak. Projekt mérföldköveket lehet definiálni, azokkal kapcsolatos megjegyzéseket lehet itt rögzíteni.

És még arra is jó, hogy valaki saját magának összeírja a napirendjét, teendőit, és pipálja, ha készen van. Bár erre szerintem az Evernote sokkal jobb. Ha valakinek tetszik a Trello, használja egészséggel :-)

Ez az én egyik Trello-s board-om így néz ki (pár dolgot ki kellett törölnöm, mert nem minden publikus):

Persze ennek is van Androidos, OS X-es (almás termékek) kliense. Mobil kliensek nélkül manapság már elképzelhetetlen egy ilyen termék.

Evernote
Ezt is ismeri már mindenki, és itt a helye ebben a listában. Feljegyzés készítő, tároló. A sárga kis post-it címke tökéletes és versenyképes elektronikus alternatívája. Azt figyeltem meg, hogy ezt sokkal sűrűbben használják egyéni emberek, mint cégek. Valójában céget még nem is láttam ezt használni.

És is használom. Például megbeszélésekhez kapcsolódó kérdéseket, érintendő témaköröket és ilyesmiket itt gyűjtök össze. Annak idején például itt írtuk össze és pipálgattuk ki az elintézendő dolgokat az ausztrál kiutazáshoz.

A saját Evernote-om ilyen:

Azért a bevásárlólistát én is kis papírcetlikre írom :-)

Worksnap
Ez számomra nem a legkedvesebb alkalmazás, de kell, hogy írjak róla nektek. Nagyon hasznos használni, ha te vagy a főnök, és nagyon utálatos, ha te vagy a beosztott :-)

Ha külföldre mész, és távmunkában is dolgozol (teljesen mindegy, hogy milyen területen, de kell használnod a munkához számítógépet), akkor előbb vagy utóbb Te is találkozni fogsz ezzel vagy ehhez hasonló alkalmazásokkal. Az ilyen típusú alkalmazásból is rengeteg van. Én kettőt ismerek közelebbről. Ebből az egyik a Worksnap.

Ez a program tulajdonképpen arra jó, hogy ne kézzel kelljen vezetned a munkával töltött időről egy táblázatot. Használat előtt egy kis ügyfélprogramot kell telepíteni a saját gépedre. Természetesen ennek is van Linux-os, Window$-os és Mac-es verziója is.

Amikor elkezdesz dolgozni, benyomod a gombot, hogy "dolgozom". Kiválasztod a projektvezető által előre definiált munkafeladatok közül azt, amin dolgozni fogsz és kezdheted a munkát. Amikor végeztél, benyomod a "munka vége" gombot. A kis program beállítástól függően nyilvántart mindenféle, menedzsereknek és főnököknek fontos információt rólad, miközben dolgozol. Persze ezeket a beállításokat te nem változtathatod meg, csak a főnököd tudja őket módosítani.

A Worksnap web-es induló felülete:

Ezeket az információkat tudja küldeni rólad a Worksnap a főnöködnek:

• milyen programot indítottál el a gépeden
• mennyit kattintgattál az egérrel
• milyen aktívan használtad a billentyűzetet
• néha (0-10 percenként véletlenszerűen) elküldi a képernyőképed a főnöködnek, hogy lássa, mennyire dolgozol vagy Facebook-ozol :-)

A képernyőképek küldése történhet suttyomban a tudomásod nélkül (persze előtte közölni kell veled, hogy egy ilyen program is fut a gépeden) vagy a te személyes jóváhagyásoddal. Ilyenkor felugrik egy kis ablak, amiben látod az elkészült fényképet a monitorodról. Ha jóváhagyod, megy a kép a főnöknek. Ha nem, akkor nem megy a kép, de erre a 10 perces időszeletre úgy regisztrálnak téged, hogy nem dolgoztál.

A Worksnap így mutatja meg, hogy mikor, mennyit és mit dolgoztál:

Az aktuális percben éppen ez volt a képernyőn (adminisztrációs Worksnap oldal):

Ez pedig a dolgozó aktivitásának riportja:

Még egy nagyon hasznos funkciója van a Worksnap-nek. Ha az a megállapodás a munkáltatóddal, hogy annyi fizetést kapsz, amennyit dolgozol, akkor ő beállíthatja a te órabéred a kezelőfelületen és hetente-kéthetente a Worksnap automatikusan legenerál egy céges számlát, amit aztán kifizetnek neked.

Hogy a megbeszélésekkel és a gondolkozással töltött időre is kapjál fizetést, vagy hogy el tudjál számolni a napi 8 óraddal, neked vagy a főnöködnek (ez megállapodás kérdése) kézzel be kell rögzíteni ezeket az időket is a Worksnap-be:

Szerintem nem is olyan kegyetlen és rossz módszer ez. A főnöknek egyértelműen jó, neked meg azért jó, mert nem kell táblázatokat vezetgetni és küldözgetni az elszámolási időszak végén, és mindig ellenőrizni tudod, hogy mikor, mennyit és mivel dolgoztál. A szabályok pedig nem olyan kemények, ha emberséges a főnököd.

Tudom, nagyon keménynek tűnik a fenti dolog, de ez van. Ilyen az élet. That's life.

Remélem hasznos volt ez a post is minden olvasónak :-) A következő felhős cikk csupa szakmai, Java-s dologról fog majd szólni.

Ui.: már elkezdtem írni az "Önéletrajz ausztrál stílusban" című postot :-)