Új lakótársak

Sziasztok,

Szombaton lesz két hete, hogy beköltöztünk az új lakásba. Vagyis az új szobába :-)

A ház bazi nagy, hat szoba van benne és két fürdőszoba. Amikor megnéztük és eldöntöttük, hogy ide költözünk, akkor még csak négy szoba volt. Nagyon vigyázni kell ebben az országban, mert itt még akkor is érheti meglepetés az embert, amikor abszolút nem számít rá. A beköltözésünk előtti hétben lett egy újabb szoba :-) A nagy nappalit a házinéni egy jól képzett asztalossal kettéválasztatta, és így máris heti plusz 150 dollár bevétele lesz. És nekünk meg plusz két emberrel kell megosztani a két fürdőt. Ez nem valami jó hír, de most ez van.

Az egyik szobában egy nagyon fiatal ausztrál pár lakik, mert úgy döntöttek, hogy összeköltöznek és kipróbálják milyen a közös élet. Úgy tűnik, hogy ők hetente csak 1-2 napot töltenek itt. Nem sok vizet zavarnak. Nem is értem, mit tudnak csinálni abban a szobában :-)

Az egyik kis szobában egy új-zélandi fizikai munkás pasi lakik. Jó fej, rendes, lehet vele beszélgetni is, de minden mondatában legalább egyszer beleszövi a "shit" szót. Az első héten olyan volt vele diskurálni, mintha egy kínaival beszélgetnék kínai nyelven. Az égvilágon semmit nem értettem abból, amit mondott. Most már a "shit"-et kristálytisztán értjük. Na, jó mást is :-)

A másik kis szobában egy német szülőktől származó, Dél-Afrikában született és ott 18 évig élő, nagyon vékonyka csaj lakik. Ő most valamelyik helyi egyetemen tanul könyvelést. Ő sem sok vizet zavar, néha kijön a konyhába, megnézi, hogy mi mit főzőcskézünk :-) Ő fagyasztott brokkolin és sárgarépán él. Minden nap elővesz pár fagyasztott zöldséget, kiolvasztja a mikróban és azt eszi. Olyan vékonyka szegény, hogy csak na :-)

Lakik még itt egy ausztrál 20 év körüli valamilyen informatikus, programozó srác. Vele még csak egyszer beszélgettem, de az is szarul sült el. Mondtam neki, hogy milyen finom "paradise"-ot eszik. Rámnézett nagyon furán, aztán mondott valami olyasmit, hogy "What did you say?" aztán evett tovább. Nem jutott eszembe a "tomato" szó :-) Ez a csávó biztos leírt örökre :-)

Az új meglepetés szobába szombaton fog beköltözni egy skót pár. Úgyhogy a skót angol akcentust is tudjuk majd gyakorolni :-)

És mindezek mellett, minden szobában vannak vendég lakótársak is: a csótányok. Eddig megúsztuk őket, de most itt vannak, és velünk élnek. A házinéni hozott irtószert, és Kata befújkálta vele a szobát, úgyhogy már lassan 7 napja nem láttuk őket :-)

Mi egész jól belaktuk a szobát. Sok-sok beépített szekrényünk, éjjeliszekrényeink, egy bazi nagy fiókos szekrényünk és egy jó nagy íróasztalunk van. Szép nagy a szoba. A beköltözésünk utáni héten a szomszéd utcában a ház elé kicsapva találtunk egy TV-t. Hazavittük, bekötöttem, és azóta saját tévénk is van :-)

A közlekedés nem a legjobb errefelé. A kék vonatszerű Metro errefelé nem jár, így csak buszt és villamost használhatunk. A villamossal 40 perc utazás a belváros, a busszal meg előre nem mondható meg, hogy mennyi idő alatt érünk be a központba. Van egy buszmenetrend, de teljesen mindegy, mert mindenféle véletlenszerű időpontban jár a busz. Csak akkor nem jön, amikorra ki van írva :-)

Mostanában későn járok haza, mert mindenféle munkának látszó dologgal foglalom el magam délutánonként, úgyhogy egyelőre engem nem nagyon zavarnak a lakótársak. Egyik sem :-) Kata meg rovarirtóval felszerelkezve várja a vendégeket :-)

Egyelőre itt lakunk. Ha nem változnak meg a dolgok körülöttünk ,akkor körülbelül 3 hónap múlva elköltözünk Sydney-be. De ez persze csak terv. Hogy mi lesz belőle... :-)

Ui.: már készül a "Melbourne diák szemmel, 3 hónap után, 3. rész" blogbejegyzés is.

Költözünk

Eljött ez a nap is. Holnap költözünk az új szálláshelyre. Kriszta, a szállásadónk bérleményt cserél és szeretne igazi saját életet élni, lakótársak nélkül. Teljes mértékben megértjük őt, mi is ezt tennénk az ő helyében.

Vége a nyugis, arany életünknek. Megint változás jön. Az új hely az első zónában lesz, és 1/3-al csökken a távolság a lakásunk és a belváros között. Most majd 10 km-re fogunk lakni a központtól. A következő költözésnél már talán eljutunk a belvárosig :-)

Az új hely: Caulfield North, Victoria, Australia. Persze, ez is Melbourne-ben van. 15 percnyi villamosozásra leszünk a jó kis St. Kilda strandtól. Még jó, hogy itt lassan vége a nyárnak, és nem lehet strandra járni, mert hideg lesz :-)

A házinéni szerint egy ausztrál párral, egy új zélandi és egy indiai csajjal fogunk együtt lakni. Holnap kiderül, hogy ebből mi az igaz. A kiejtésünk miatt egy hétig azt gondolta rólunk, hogy franciák vagyunk. Képzelem, hogy újságolhatta a jó hírt a lakótársainknak: "egy kedves francia párral fogtok együtt lakni" :-)

Reménykedünk, hogy a gardróbban nem fogunk illegálisan bújtatott bevándorlókat találni :-)

Amúgy nagyon sokszor kérdezik meg tőlünk, hogy franciák vagyunk-e? Nem is értem, mi az, amiben mi hasonlítunk a franciákra :-) A magyaros angol kiejtés? :-)

Természetesen Caulfield North-ban is lesz internet, úgyhogy tudom írni az új bejegyzéseket. Pár nap türelmet kérek tőletek, és ha sikeresen beköltöztünk, elrendeztük a dolgainkat, kipakoltuk újra az életünket a fejenként két bőröndből, megismerkedtünk az új lakótársakkal és beüzemeltük a számítógépeket, újra jelentkezek.

Hihetetlen, de már egy hete jó idő van, csak süt a nap, sehol egy felhő :-) Holnap remélem ki is tudjuk próbálni a strandot is :-)

Szép napot, kellemes hétvégét nektek!

Holnap indulunk

Holnap indulunk Ausztráliába.

Ma szállodában alszunk, itt a XIII. kerületben. Onnét, ahol tegnap meghúztuk magunkat el kellett jönnünk, mert  nem volt fűtés és meleg víz. A lakásban nem bírtuk beindítani a gáz cirkó berendezést, és emiatt nem volt sem fűtés sem meleg víz. Vagy a cirkó romlott el, vagy mi voltunk bénák. De végül is teljesen mindegy, a lényeg, hogy jéghideg volt a lakásban, majd meg fagytunk egész éjjel :-)

Már a negyedik napja nem borotválkoztam, valahogy sosem volt rá idő. Szépen nézek ki :-)



Zűrös héten vagyunk túl. Az elmúlt hét napban hat különböző helyen hajtottuk álomra fejünket:

• Budapesten a kis lakásunkban
• Fiat Ducato első ülésén
• Szegeden
• Győrben
• Budapesten a Nyúl utcában
• És most itt, a XIII. kerületben a Premier Apartmanban

Itt most van meleg víz és internet is :-) Aki nem élte még át, az el sem tudja képzelni, hogy milyen fura egy helyzet az, amikor nincs az embernek már lakása és nincs hová mennie aludni. Vagy azt, hogy nem tudod, hogy kitől kaptál sms-t, mert a telefonodba még nincsenek áttöltve a másikból a nevek, vagy hogy nincs olcsó telefonálási lehetőség :-) És egy olyan alapvető dolgot, mint pl. 4 darab A4-es papírt a szálloda portásától kell kérni, mert még olyanunk sincs. És el kell viselni, amikor a portás a száját húzogatva nagy szertartással kiszámol három darab A4-es lapot és nagy kegyesen odaadja :-)

Itt már nincsen semmink. Amink van, az bedobozolva áll az ország két különböző városában vagy itt van előttünk a szállodában a két nagy bőröndbe belegyömöszölve. Fura érzés.

Jó lenne már felülni a repülőre, megérkezni, kipakolni a bőröndökből és elkezdeni berendezkedni a világ másik felén.

Várjuk már nagyon-nagyon-nagyon az indulást.

Hipp-hipp hurrá! Holnap indulunk!

Bepakolunk, kipakolunk

Három nap az indulásig. Ma elszállítottuk a dobozokat Szegedre és Győrbe. Kemény nap volt. 650km-t autókáztunk egy Fiat Ducato teherautóval. Vezetni az autót nem volt különösebben nehéz, de a tolatással azért akadtak gondok. Ezért aztán másodszor már meg sem próbáltam :-)

A cuccok nagy részét már az előző napokban bedobozoltuk, de az ágyak szétszerelése még hátra volt. Éjjel 11-kor kezdtünk el szétszerelni az emeletes ágyat a kisszobából. Utána jött a mi franciaágyunk, és úgy kicsivel éjfél után álltunk neki bepakolni a teherautóba. Jó kis móka volt. A szomszédok is biztosan örültek neki :-)

A pakolás vége felé, úgy éjjel három óra körül egyszer csak az egyik szomszédos ajtó kinyílik és kijön egy csuklyás ember a kezében valami baseball ütő félével. Megrémültem, mert azt hittem szét akar csapni, amiért nem tud tőlünk aludni, de nem ezért jött ki a folyosóra a szomszéd. Odaállt elém a sötétben, miközben én éppen egy bazi nagy papírdoboz alatt roskadoztam, és ez a párbeszéd zajlott le:

Szomszéd: Pakolunk ki a lakásból? Éjszaka? (közben csapkodta a tenyerét a baseball ütővel)
Én: Áhh, ja, költözünk, igen.
Szomszéd: Maga itt lakik?

Miután letettem a dobozt és feloltottuk a folyosón a világítást végre megismert a srác. Azt hitte, hogy éppen betörők rámolják ki a lakásunkat. Jó, ha az embernek ilyen gondoskodó szomszédjai vannak. Majdnem el is ment a kedvem az utazástól :-) (csak viccelek)

Úgy hajnali 5 órára meg is pakoltuk az autót aztán pihentünk egy kicsit. 6-kor már úton voltunk Szeged felé.

Útközben meg kellett állnunk aludni egy parkolóban, mert majd' elaludtam vezetés közben. Jó nagy az üléssor ebben az autóban elől, de az alvásra teljes mértékben alkalmatlan :-) Egy órácskát pihentünk és mentünk is tovább. Szegeden kipakoltunk és ott is aludtunk vagy másfél órát, aztán indultunk vissza Budapestre, majd Győrbe.

Győrben végre sikerült bejelentenem az ideiglenes külföldi tartózkodást az okmányirodában. Kicsit furán nézett rám az ügyintéző, mert eléggé izzadt és büdös voltam, és a munkásruhám is jó szakadt volt, de azért bepippantotta nekem a számítógépén a megfelelő rublikát :-)

Éjjel 11 körül feküdtünk le. Másnap hajnali 5-kor keltünk, és jöttünk vissza Budapestre leadni a traktort (teherautót).

Ezután Kata ment ügyet intézni, én meg mentem dolgozni az utolsó munkanapomra.

Bepakoltunk

Összepakoltuk a cuccainkat az útra. Illetve elkezdtünk összepakolni. Hadiállapotok uralkodnak az egész lakásban. Tegnap még egész normálisan nézett ki a lakás (felső kép) , de a mai munkánk eredményeképpen elértük a második képen lévő állapotot. A pakoláshoz sikerült Kata munkahelyéről kartondobozokat és a közeli Spar élelmiszerboltból jó vastag kartonpapírból készült banános dobozokat szerezni. Ezek a banános dobozok ideálisak a pakoláshoz, és csak egy bajuk van: az egész lakás banánszagú tőlük. Olyan szag van a lakásban mindenütt, mintha a kisszobában banánültetvény lenne :-)

Szóval az összepakolás nagy részével ma estére végeztünk, bár még a holnapi nap biztosan azzal fog eltelni, hogy minden kartondobozt újra kinyitunk, és mindegyikbe belegyömöszölünk még valamit :-)


Persze a képen látható dobozok közül fejenként egy, azaz egy darab banános doboznak megfelelő méretű bőröndöt vihetünk magunkkal (plusz egy kis méretű kézipoggyászt), úgyhogy még dolgozunk azon, hogy mi kerüljön a bőröndbe. Minden egyes plusz kilogramm ára 50 EUR. Brr...


Kata összepakolta azt a néhány pár cipőt, amit magával szeretne hozni. Azt hiszem újra kell gondolnia a dolgot, mert a cipők elfoglalták a bőrönd 1/3 részét :-) Íme:

Most azon gondolkozunk, hogy lehet két cipőt felhúzni egy lábra és reménykedünk, hogy két kabátban és két pulóverben nem lesz az induláskor nagyon melegünk :-)

Már csak 4 nap van az indulásig. Csütörtökre kibéreltünk egy nagy teherautót és visszük a dobozokat Szegedre és Győrbe a szülőkhöz. Már biztosan nagyon várják, hogy a lakásaik tele legyenek a mi dobozainkkal :-)

Holnap indul a visszaszámlálás!

Jó éjszakát mindenkinek.